Megakrimi címmel magyar vonatkozású lélektani krimi és pszichothriller írására hirdetett pályázatot elsőkönyves krimiszerzők számára az Írók Boltja.
A Megakrimi pályázat ötlete az Oriold és Társai Kiadó és a budapesti Írók Boltjától származik, célja pedig az, hogy megszülessen az irodalmi szempontból is színvonalas bűnügyi regény. A pályázatra bárki leadhatja írását, a lényeg, hogy első kötetes krimiszerző legyen. Az nem kizáró ok, ha már más műfajban megjelent kötete – mondta el Oriold Péter, az Oriold és Társai Kiadó vezetője.
A műveket a pályázók augusztus 31-ig adhatják be az érdeklődők. A pályázat részletei az Írók Boltja és a Oriold Books oldalon érhető el. Az írásokat elbíráló zsűri tagja Felházi Anett pszichoanalitikus; Garaczi László író, költő, műfordító; Lévai Balázs szerkesztő-műsorvezető és Radnóti Sándor Széchenyi-díjas kritikus, esztéta. A zsűri által legjobbnak ítélt alkotást 50 ezer példányban az Oriold és Társai fogja kiadni. A pályázat eredményhirdetése november 2-án lesz, a nyertes könyvet várhatóan december 5-től lehet majd megvásárolni. 
Radnóti Sándor esztéta a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a krimi műfaja nagyjából a 19. század második felében alakult ki. Az első bűnügyi történetek nem is regények, hanem novellák voltak, Edgar Allan Poe amerikai költő és novellista írt ilyen műveket. A műfaj sajátossága az, hogy kell lennie bűnnek és bűnösnek, akinek a végén le kell lepleződnie, továbbá nem szabad irracionális elemeket belevinni a cselekménybe.
Lévai Balázs műsorkészítő kifejtette: Magyarországon a krimi műfajának nincs hagyománya, a krimiirodalommal nagyon mostohán bánnak a kiadók. Néhány éve azonban megfigyelhető az a folyamat, hogy igenis lehet nívós irodalmi igénnyel megírt krimikkel is a magyar piacon sikereket elérni. A krimik elengedhetetlen kellékei a megfelelő karakterek, a jól felépített sztori, valamint a szerző egyedi nyelvezete, amellyel sajátos miliőt tud teremteni – tette hozzá.
Felházi Anett pszichoanalitikus elmondta, hogy a műfajhoz hozzátartozik a rejtély és a bűntett. „Vágyunk arra, hogy kiderüljön, hol van a bűn és kitől származik. A bűn gyakran a mi saját félelmeinket és bosszúvágyunkat takarja, a saját árnyoldalunkkal való szembesülés, ami megkönnyebbüléssel ér véget. A megkönnyebbülés vágya miatt válik izgalmassá a krimi” – fejtette ki.
