380 éve, 1635. május 12-én írta alá Pázmány Péter bíboros a nagyszombati egyetem alapítólevelét – ezzel megszületett Magyarország legrégebbi folyamatosan működő, egyben legnagyobb felsőoktatási intézménye, a mai ELTE.
Az első európai középkori egyetemek Bolognában és Párizsban jöttek létre a 11-12. században, s elsősorban jogot, orvostudományt és teológiát oktattak. A magyar felsőoktatás egyidős a régió hasonló intézményeivel, előbb Nagy Lajos király alapított egyetemet Pécsett 1367-ben, majd 1395-ben Zsigmond Óbudán, de ezek néhány évtizedes fennállás után megszűntek. Harmadik egyetemalapítási kísérletünk Hunyadi Mátyás király nevéhez fűződik, de neki nem maradt ideje a tervek megvalósítására.
A török hódítás szétszakította az országot, a reformáció idején az addigi egységes keresztény hit is több ágra szakadt, és a felekezetek megpróbálták kiépíteni saját oktatási rendszerüket. A bénultságából feltámadó katolikus egyház a 17. században indította el az ellenreformációt, amelynek legfontosabb szerve az 1540-ben alapított jezsuita rend volt. A jezsuiták nem sokkal később már megjelentek Magyarországon, központjuk Nagyszombatban alakult ki, ahol akkoriban az esztergomi érsek székhelye volt. (Esztergomot csak 1683-ban foglalták vissza végleg a töröktől.)
A magyar katolikus egyház legmagasabb tisztségét 1616-tól töltötte be a szigorú jezsuita képzést maga is végigjárt Pázmány Péter, aki pozícióját felhasználva ismét egyetemet alapított Magyarországon. Pázmány a 16–17. század fordulóján sorra került ellenreformációval terhelt egyházpolitikai légkörben kezdte el működését. Írásai és prédikációi új stílust teremtettek, melyben a meggyőzés eszközét használta új hívek toborzására, a katolikus egyház megújulásának előrelendítésére.
Alapítólevelét így zárta: „Végre amint mi mindezeket a katolikus hit előmozdításának tiszta és őszinte szándékából és a drága haza felemelésére tesszük, akként a jóságos Istent lelkünkből kérjük, vegye kegyelmesen a jóakarat ez áldozatának illatát és alapításunkra árasszon bőséges áldást, hogy az Ő nagy neve dicsértessék és dicsőíttessék mindörökké. Amen.”
Az 1635. november 13-án megindult, tudományos fokozatok adományozására is jogosult univerzitás kezdetben teológiai és bölcsészeti karból állott, ezt alig három évtizeddel később, 1667-ben jogi karral egészítették ki. A 18. században egyre inkább állami irányítás alá kerülő egyetemen 1769-ben alakult meg a negyedik, orvosi fakultás, ezzel teljessé vált a klasszikus egyetemi szerkezet. A jezsuita rend 1773-as feloszlatás után az intézményt 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre helyezték. Sok ma önálló fővárosi egyetem a Tudományegyetemből fejlődött ki, itt kezdődött meg speciális tanfolyamok formájában a hazai mérnökképzés és az állatorvosképzés.
„A joggal nem törődnek annyit. Naponta két negyedóránál többet nem nagyon adnak előadására. Ezért a jogban senki, a filozófiában sok, a teológiában kevés szerez doktori címet, noha megadhatja az egyetem azoknak, akik megérdemlik.” (Bél Mátyás a nagyszombati jogi képzésről)
1848-ban az első egyetemi törvénycikk nemzeti intézményként a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium fennhatósága alá helyezte az egyetemet, amely a múlt század fordulóján már a világ 15 legnagyobb egyeteme közé került. 1921-től Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem néven bölcsészeti, jogi, orvosi és hittudományi fakultással működött. 1949-ben önállósult a Bölcsészeti Karból kivált Természettudományi Kar, a következő évben elcsatolták a hittudományi fakultást, 1951-ben az Orvostudományi Kar vált önálló egyetemmé.
Az intézmény 1950-ben felvette Eötvös Loránd nevét, viszont elvesztette évszázados jogát a tudományos fokozatok adományozására (ezt 1993-ban nyerte vissza). 2000-től az ELTE szervezetébe integrálódott a Budapesti Tanítóképző és a budapesti gyógypedagógiai főiskola. Jelenleg nyolc karon folyik az oktatás, ezek: Állam- és Jogtudományi Kar, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Bölcsészettudományi Kar, Informatikai Kar, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Tanító- és Óvóképző Kar, Társadalomtudományi Kar, Természettudományi Kar.
Az új karok 2003. szeptember 1. napjától kezdték meg működésüket. Az Informatikai Kar alapvetően a TTK egyes oktatási szervezeti egységeiből, illetve a TFK szakos tanszékéből alakult ki. A Pedagógiai és Pszichológiai Kar javarészt BTK szakterületen működő intézeteinek, illetve a TFK egyes szervezeti egységeinek alapján jött létre, de részévévé vált a Tanárképzési és Továbbképzési Koordinációs Központ is. A Társadalomtudományi Kar döntően a BTK Szociológiai Intézetére épült, de átvette a GyFK egy, illetve a BTK több más tanszékét is.
