Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A sárospataki könyvritkaságok története című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

A sárospataki könyvritkaságok története

Szerző: / 2016. február 22. hétfő / Aktuális, Háttér   

Rákóczi György könyvtárából származó Operum Reverendi (1562) (MTI Fotó)ó 10 éve, 2006. február 22-én hazaérkeztek Oroszországból a második világháború végén elhurcolt sárospataki könyvritkaságok.

A Sárospataki Református Kollégium tulajdonában álló 136 kézzel írott és nyomtatott könyv minden darabja több mint 50 évnyi hányattatás után talált ismét otthonára. Az 1945-ben egy budapesti bank trezorjába rejtett 172 könyvet a műkincsek begyűjtésére szakosodott szovjet katonák hadizsákmányként hurcolták a Szovjetunióba. Számtalan erőfeszítés, kutatómunka és diplomáciai lépés előzte meg a sárospataki könyvek hazatérését.

A sárospataki könyvtár 1531-ben jött létre, amikor I. Rákóczi György megalapította a református Alma Matert. A 17. században már Magyarország leghíresebb könyvgyűjteményével rendelkezett, s a két világháború között nagykönyvtárként működött, több mint százezer kötetet őrzött. Ma csaknem 500 ezres az állománya. Az egyházi tulajdonban lévő gyűjteményben felbecsülhetetlen értékű darabok találhatók: kódextöredékek, ősnyomtatványok (a 15. században, a könyvnyomtatás kezdetekor kiadott könyvek) és unikális kiadványok a teológia, filozófia és más társadalomtudományok köréből.

Sárospataki Református Kollégium könyvtára (MTI Fotó)

1992-ben írták alá azt az egyezményt a Szovjetunió és Magyarország között, amely a háború során elszármazott kulturális javak visszaszolgáltatásáról rendelkezett. Ennek nyomán jött létre az orosz-magyar restitúciós bizottság. Hat év alatt sikerült felkutatni és azonosítani számtalan darabot az eltűnt kincsekből, többségük Nyizsnij Novgorod városának könyvtárába került. Több mint hatvan százalékuk imádságoskönyv, a többi orvosi, jogi, történeti mű, valamint útleírás, köztük 22 ősnyomtatvány.

1999-ben a kormány diplomáciai jegyzékben nyújtotta át az igényét a beazonosított, megtalált pataki könyvek visszaszármaztatására. 2002-ben újra diplomáciai nyomást gyakorolt a kormány a pataki könyvek hazakerülése érdekében az orosz kormányra.

2005-ben az Országgyűlés határozatot hozott arról, hogy a viszonosság alapján a magyar állam az orosz félnek visszaszolgáltat minden olyan kulturális értéket, amely a háború során került Magyarországra. Az orosz Duma 2005 júliusában és decemberében fogadta el, majd 2006 januárjában a felsőház is jóváhagyta a könyvritkaságok visszaadásáról szóló törvényt. Egy ezután aláírt megállapodás szerint Magyarország – az orosz restitúciós törvény értelmében – 12 millió rubelt (több mint 400 ezer dollárt) fizetett a Lenin könyvtárnak a kötetek úgymond tárolásáért és gondozásáért. Továbbá közel egymillió dolláros magyar vállalati adomány segítette két múzeum helyreállítását a voronyezsi területen, amelyet nagyrészt magyar csapatok szálltak meg a háború alatt.

A könyvritkaságok – amelyek között például ott található Hartmann Schedel 1493-ban kiadott világkrónikája, a Cronicarum Libri – visszakerültek eredeti helyükre, a sárospataki nagykönyvtár polcaira.

Sárospataki Református Kollégium könyvtárának restaurált mennyezet festményei (MTI Fotó: Vajda János)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek