A Szent Jobb-körmenetet az 1990-es rendszerváltozás óta a régi hagyományoknak megfelelően rendezik meg augusztus 20-án, az egyik legrégibb magyar ünnepnapon, Szent István király napján, amikor a keresztény magyar államalapítást és a magyar állam ezeréves folytonosságát is ünnepeljük.
Első királyunk, Szent István napját a munkaszüneti napnak megmaradt, szekularizált ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd új, szocialista államalapításként 1949. augusztus 20-ra időzítették a szovjet mintájú alkotmány hatályba léptetését. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé nyilvánította. 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre a Szent Jobbot, feltételezhetően államalapító Szent István királyunk épen maradt jobb kezét.
A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ismét megrendezik a Szent Jobb-körmenetet.
Az 1990-es első szabad választások után megalakult Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé.
Szent Jobb – nemzeti ereklyénk kalandos története
A legenda szerint István király szentté avatása alkalmából, 1083-ban I. Szent László király emeltette ki az uralkodó holttestét a székesfehérvári sírból, ahol a király jobb kezét épen találták, ezért ereklyeként megőrizték. A középkortól a török időkig Nagyvárad közelében, egy monostorban helyezték el, emlékét egy Szentjobb nevű település őrzi. A török hódoltság idején Bosznián át Dalmáciába került, sokáig a raguzai (ma: Dubrovnik) domonkosok őrizték. Mária Teréziának 1771-ben sikerült visszaszereznie, az ereklyét előbb Schönbrunnban, majd Budán őrizték. A királynő még pénzt is veretett ennek emlékére.
A püspöki kar 1862-ben Lippert József prímási főépítész tervei alapján ezüstből és csiszolt üvegből pompás kivitelű, neogótikus ereklyetartót készíttetett Bécsben. Az első Szent Jobb-körmenetet 1860-ban tartották, 1944-ig az eseményre a budai Várban került sor. 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján szentévet rendeztek. Az ereklyét egy erre a célra kialakított „Aranyvonattal” hordozták körbe az országban. Az ünnepségsorozat május 30-án, a Budapesten rendezett Eucharisztikus világkongresszus lezárulta után kezdődött meg.
Pajtási Ernő, a Koronaőrség utolsó parancsnoka 1944-ben a Szent Jobbot – a koronázási ékszerekkel együtt – a közeledő szovjet front elől Veszprémbe, Kőszegre, majd a Salzburg közelében fekvő Mattsee községbe vitte, és egy barlangban rejtette el. Amikor 1945 nyarán hadifogságba esett, elárulta a kincsek hollétét. Az amerikai hadsereg katonái a salzburgi érseknek adták át a kincseket.
1945. augusztus 19-én a salzburgi érsek segítségével hozták vissza az ausztriai Mattsee-ből, így a II. világháború utáni első augusztus 20-án már ismét körmenetben vitték végig a romos utcákon – ezúttal azonban nem a budai várban, hanem Pesten, a Ferencesek temploma és a Szent István-bazilika között. A következő évben ismét a bazilika környékén volt a körmenet útja.
A Szent Jobbot az Amerikai Katonai Misszió hozta vissza Magyarországra; a küldöttség egyik tagja a magyar származású George von Kovach ezredes volt. Az ereklyét William S. Key tábornagy adta át Witz Béla érseki helynöknek, a Szent Jobb őrének.
A Szent Jobbot 1945. augusztus 20-án, a háború utáni első körmenetben a ferencesek belvárosi templomából a Szent István-bazilika előtti térre vitték, majd az ünnepség után visszavitték az Angolkisasszonyok zárdájába, ahol 1950-ig, a rend feloszlatásáig őrizték.
1947-ben maga Mindszenty József bíboros vezette a tömeget a bazilikától a Hősök teréig. Ekkor közel félmillió ember vett részt a Szent István-napi körmeneten. A körmenet hagyománya 1947-ben szakadt meg, az egyházra erőltetett megállapodás szerint ugyanis ettől kezdve nem lehetett országos körmeneteket tartani. Az ezt követő évben a kommunista vezetők már nem engedélyezték a felvonulást vallási és nemzeti tartalma miatt. 1950 és 1989 között ez a nap a népköztársaság ünnepe volt, és az alkotmány napjának, az új kenyér ünnepének nevezték.
Az ereklyét 1950-től huszonegy éven át a Szent István-bazilika prépost plébánosának lakásán, egy falba épített páncélszekrényben őrizték, és csak évente egyszer, augusztus 20-án vitték át a bazilikába.
1971-ben, hazahozatalának 200. évfordulójára készült a bazilika Szent Jobb-kápolnája kulccsal zárható, a nyilvánosság előtt láthatatlan őrzőhellyel. 1983-ban lebontották a zárt tartót, golyóálló üvegvitrint készítettek, amelyben már mindenki láthatta. A Szent Jobbot 1985-ben tették először közszemlére, majd 1988-ban, Szent István halálának 950. évfordulóján az ereklye ismét országos körútra indult.
1988-ban, Szent István halálának 950. évfordulóján a Szent Jobb ismét elkerült őrzőhelyéről, s az ország minden székesegyházába, valamint Pannonhalmára is eljutott.
Több mint negyven évi szünet után, 1989. augusztus 20-án rendezték meg újra a Szent Jobb-körmenetet. Többet jelentett ez akkor egy vallásos rítus fölelevenítésénél, mert nemcsak a hívek vettek részt az ünnepségen, hanem állami vezetők is. 1990 óta augusztus 20-a ismét Szent István ünnepe Magyarországon. Az egyik legfontosabb budapesti esemény, a Szent Jobb-körmenet immár hagyományosan a bazilika elől indul: elöl István király jobb kezének ereklyéje, mögötte pedig keresztény hívők és vallásukat nem gyakorlók ezrei.
Az ereklyét 1987-től a budapesti Szent István-bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzik, melyet 2019-ben felújítottak. A Szent Jobb-körmenetet az 1990-es rendszerváltozás óta a régi hagyományoknak megfelelően rendezik meg augusztus 20-án. 2007-ben a viharos időjárás miatt maradt el a körmenet, 2020-ban pedig a koronavírus-fertőzés elleni hatósági korlátozások miatt.
