Hogyan váltak alkotóvá, a hazai irodalmi közélet tagjaivá nőíróink? Milyen nőknek szóló kiadványok jelentek meg a felvilágosodás és a korareformkor időszakában? A zsoltártól a rózsaszín regényig címmel kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
A magyar nők művelődési lehetőségeit mutatja be A zsoltártól a rózsaszín regényig címmel megnyílt ismeretterjesztő kiállításon a 16. és 19. század közötti női művelődési vonatkozású könyvek mellett festmények, akvarellek, sokszorosított grafikai lapok és iparművészeti tárgyak láthatók. A kiállítás a könyvek mellett enteriőrökben mutatja be a női művelődéshez, köztük az íráshoz, olvasáshoz és zenéléshez kapcsolódó korabeli bútorokat és tárgyi eszközöket hat tematikus blokkba rendezve.
A tárlaton az érdeklődők megismerkedhetnek például a korabeli vallásos és a világi női műveltséggel, a nőknek szóló kiadványokkal a felvilágosodás és a korareformkor időszakából, a nőneveléssel, a női öntudat, valamint a hivatástudat elmélyítésére szolgáló törekvésekkel is.
A női művelődés alkotói és befogadói oldala a felvilágosodás koráig nem különült el élesen egymástól: első női költőink, íróink vallásos énekek szerzésével vagy idegen nyelvű szövegek magyarra fordításával, éppúgy, ahogy női mecénásaink vallásos könyvek megjelenésének támogatásával, az általuk is gyakorolt mindennapos áhítati élet eszköztárát gyarapították.
A 18. századig Magyarországon általánosan elterjedt latin nyelvű tudományosság peremén anyanyelven író, vagy külföldi munkákat magyarra fordító asszonyok ugyanakkor fontos szerepet játszottak a magyar nyelv fejlődésének folyamatában is. A 18–19. század fordulójától pedig a társadalom egyre jelentősebb szerepet szánt a nőknek a nemzeti művelődés – irodalom, képzőművészet, nyelvművelés – honleányi támogatásában: „Ti vagytok a polgári erény s nemzetiség védangyalai…” – jellemezte a nőket a Hitel előszavában Széchenyi István.
A kiállításon a 16–19. század között kiadott, hat tematikus blokkba rendezett, női művelődési vonatkozású könyveken kívül festmények, akvarellek, sokszorosított grafikai lapok és iparművészeti tárgyak is szerepelnek. Interieur-ök kialakításával bemutatjuk a női művelődéshez – írás, olvasás, zenélés – kapcsolódó korabeli bútorokat, tárgyi eszközöket. Önálló blokkban mutatjuk be azokat az ábrázolásokat, melyek a különböző társadalmi rétegekből származó nők olvasásának eltérő megítélésére világítanak rá.
A nők a magyar almanachok, regények, verseskötetek megvásárlásával, a színházi előadások látogatásával, valamint felajánlásaikkal, gyűjtéseikkel elősegítették a hazai kulturális élet felvirágzását. A tárlat anyaga rávilágít a női szerepköröknek változásaira, amelyek fontos szerepet játszottak a női egyenjogúság és esélyegyenlőség előtörténetében. Szemlélteti a nők művelődési körének változását és bővülését: míg a korábbi évszázadokban szinte kizárólag a vallásos, kegyes olvasmányokban mélyedhettek el, s ezek tanulságait adhatták tovább gyermekeiknek, a 19. századtól egyre több olyan nőknek szánt kiadvány, kalendárium, almanach jelent meg, amelyek irodalmi, történeti és természettudományos ismereteiket is bővítették.
A Petőfi Irodalmi Múzeum és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének november 25-ig nyitva tartó időszaki közös tárlatát R. Várkonyi Ágnes történész és Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár nyitja meg.
