215 éve, 1809. február 12-én született Abraham Lincoln, az Egyesült Államok 16. elnöke, aki történetének legsúlyosabb, polgárháborúvá fajult válságában vezette országát, megőrizve annak egységét, véget vetve a rabszolgaságnak. Lincoln személyét máig hatalmas kultusz övezi, hazájában az erkölcsi értékek megtestesítőjének számít.
Kentucky állam egyik kis farmján született, családja többszöri költözködés után végül Illinois-ban telepedett le. Lincoln volt révész, vasúti munkás, sikertelen szatócs, postamester, miközben óriási erőfeszítéssel képezte magát.
1837-ben megszerezte az ügyvédi oklevelet, s már ekkor ismert volt róla, hogy ellenzi a rabszolgatartás „szent jogát”, méghozzá nemcsak elvi és erkölcsi alapon, hanem józan megfontolásból is. Felismerte ugyanis, hogy az amerikai gazdaság fejlődését hátráltatja a nagytömegű ingyenes élőmunka alkalmazása. Hét évet töltött az illinois-i parlamentben, majd 1847-ben bekerült a washingtoni törvényhozásba.
1860-ban ő lett a frissen alakult Republikánus Párt elnökjelöltje, a nyakigláb ügyvéd a kampány során növesztette meg szakállát, hogy méltóságteljesebb benyomást keltsen. Ezért-e vagy sem, de megnyerte a választást, és első republikánusként költözhetett be a Fehér Házba.
A rabszolgaságot ellenző Lincoln megválasztása előrevetítette a polgárháború rémét. Néhány déli már a beiktatási ünnepségre tartó vonat ellen merényletet kísérelt meg, de Allan Pinkerton, az első modern detektív leleplezte őket. Az új elnököt így 1861. március 4-én beiktatták hivatalába, egy héttel később a déli államok megalakították a Konföderációt, majd április 12-én kitört a polgárháború.
A véres harcok közepette Lincoln sorsdöntő elhatározásra jutott: 1863 első napján, az előző esti ünnepi kézfogásoktól még remegő kézzel aláírta az emancipációról szóló proklamációt, amely mindörökre szabadnak nyilvánította az északiak által elfoglalt déli területeken élő rabszolgákat. (A rabszolgaság teljes eltörlését csak az alkotmány 1865-ben elfogadott 13. kiegészítése mondta ki.) A polgárháborúban már karnyújtásnyira volt az északi győzelem, amikor 1864 végén Lincolnt újraválasztották tisztségében.
Politikai, katonai és erkölcsi győzelmének azonban nem sokáig örülhetett, hiába akart nagylelkű és megbocsátó lenni, a vesztesek mindenáron bosszút akartak állni rajta. 1865. április 14-én este, egy héttel azután, hogy a déliek hadserege megadta magát, a washingtoni Ford színház páholyában rásütötte pisztolyát egy John Wilkes Booth nevű, a déliek ügyével szimpatizáló színész. Az elnök másnap reggel nyolc órakor halt meg, merénylőjét tizenegy nappal később menekülés közben lőtték le.
Lincoln személyét máig hatalmas kultusz övezi, hazájában az erkölcsi értékek megtestesítőjének számít.
Minden közvélemény-kutatás a legkiemelkedőbb elnökök közé sorolja, nevét viseli autómárka, anyahajó és tengeralattjáró. Barack Obama, az Egyesült Államok első színes bőrű elnöke is Lincolnt tekinti példaképének, így az ő példáját követve vonaton érkezett beiktatására Philadelphiából Washingtonba, s esküjét is arra a Bibliára tette le, amelyet Lincoln 1861-es beiktatásakor használtak.
