„Ady egyszerre nagy, parányi, esendő és mégis magasztos – olyan, mint bárki más. Csakhogy ő nem átlagos, kispolgári életet élt, nagykanállal ette az életet, aminek aztán meg is kellett fizetnie az árát.” Milyen lehet a költő emberi oldala – a hol szerethető, hol elviselhetetlen Ady?
„A mindiggyermek Ady Endre, a koravén Ady Endre, a szerelmes Ady Endre, a mámoros Ady Endre, a szenvedélyes Ady Endre, a művelt Ady Endre, a romantikus Ady Endre, a szabadgondolkodó Ady Endre, a hitetlenül hívő Ady Endre, a nyughatatlan Ady Endre, a nihilista Ady Endre, a felelősgondolkodó Ady Endre, a közszereplő Ady Endre, a szerencsétlenszerencsejátékos Ady Endre, a pozőr Ady Endre, a nyughatatlan Ady Endre, a pengeéles Ady Endre, a gyöngéd Ady Endre, a nőgyűlölő Ady Endre, a nőkbálványa Ady Endre…” és még számtalan Ady Endre.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház vezető színésze …függök ezen a zord élet-párkányon címet viselő Ady Endre-estjét láthatja a közönség november 7-én este a budapesti Radnóti Miklós Színházban. A pódiumest szövege versekből, naplórészletekből és publicisztikákból áll, így a költő emberi oldalát, a hol szerethető, hol elviselhetetlen Ady Endrét is megismerheti a közönség.
ADY ENDRE: ÁLDOTT, FALUSI KÖD
(részlet)
Mindentől félek nyugtalanul,
Már nincs se alvásom, se álmom.
Én istenem, hogyan is függök
Ezen a zord élet-párkányon?
De néha reggel késik a fény
S ülök büszkén, dölyfös örömben:
Köd a falun és én érzem jól,
Hogy biztos vagyok e szent ködben.
Az estről szólva a kétszeres UNITER- és Jászai Mari-díjas, érdemes színész korábban azt mondta: „Ady egyszerre nagy, parányi, esendő és mégis magasztos – olyan, mint bárki más. Csakhogy ő nem átlagos, kispolgári életet élt, nagykanállal ette az életet, aminek aztán meg is kellett fizetnie az árát.”
„Esterházy mondta egyszer, hogy Adynak elég bármelyik publicisztikáját kinyitni, és máris a mában érzi magát az ember. Elég nagy vészharang volt a magyar irodalomban Ady Endre, aki azért aktuális ma is, mert az igazat mondja. A világ alapjában véve semmit nem változott azóta” – mondta Bogdán Zsolt.
A művész hozzátette: abban szeretne hinni, hogy mindenfajta hatás ellenére a költészet egyre inkább helyet kap az életünkben, hogy az emberek újra kezükbe vesznek verseket.
„A Nyugat költőjének semmivel össze nem téveszthető sorai, jellegzetes stílusa, iróniával vegyes panaszai, valamint Bogdán karakteres orgánuma, tiszta értelmezése és átütő energiája teremti meg azt a hangulatot, melybe a néző kényelmesen belefeledkezhet, s melytől egyszer csak megjelenik az egyszerű térben a pesti szerkesztőségek, a váradi kávézók és a párizsi szűk utcák világa, egyszóval az az Ady-univerzum, melyről mindannyiunknak lehet valamiféle fogalma.” /Amit látni kell – Lovassy Cseh Tamás, Helikon, 2014. április 25./
Bogdán Zsoltot a magyar közönség számos filmben is láthatta már, a színész játszotta többek között a Deák Krisztina rendezte Aglaja, valamint a Kincses Réka rendezte Szülőföld, szex és más kellemetlenségek című alkotás férfi főszerepét.
A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös produkciójakét létrejött előadás szövegét Szugyiczky István válogatta és szerkesztette. Az est címét Ady Endre Áldott, falusi köd című, 1909-ben Érmindszenten írt verséből vett idézet adja.
