Földünk még manapság is számtalan titkot rejt előlünk. Artemisznek, a Hold és a vadászat istennőjének ezernyolcszáz éves szobrára bukkantak az északnyugat-törökországi Canakkale tartományban.
Artemisz neve mindenki számára ismert lehet. Ha máshonnan nem, hát az iskolai tanulmányokból. Ő vadászat és az íjászat szűz görög istennője, a tizenkét olümposzi isten egyike, Apollón ikertestvére, akinek alakja valószínűleg egy korábbi földistennő kultuszban gyökerezik. Az istennő segít a szülésnél és védelmezi a nőket és a gyermekeket, de a vadállatok úrnője is. A görög mitológiában erénye feddhetetlen, és megtorol minden csábítási kísérletet, irányuljon az akár rá, akár pedig követőire. Artemisz kultusza önmagában is említést érdemlő vallási elem.
Az istennő, aki a római Dianának felel meg, a szabad természet, a vadászat, és a vadak uralkodója, a szüzek védelmezője. Artemisz és Apollón édesapja Zeusz, anyja pedig Leto, akit a bosszú hajtotta Héra üldöz. A testvérek odaadó gyermekük anyjuknak, könyörtelenek az ellenségeikkel szemben. Héra féltékenysége azonban mindkettejüket üldözi: az Iliászban Héra megbántja Artemiszt, szétszórja nyilait és fülön csapja, mire az istennő Zeuszhoz rohan, és térdén ülve sírja ki magát.
Artemiszről szóló történetek nagy része a vadászathoz kapcsolódik: ő okozza például a vadász Aktaión és Órión halálát, Kalüdónba vadkant küld büntetésképp, mivel elhanyagolták a neki szentelt ünnepeket, s ezzel Melegro A szeplőtlen leány, aki társnőivel járja az erdőket, a természet szerelmese. Kedvenc állata a szarvas, mely hűen jelképezi gyorsaságát és kecsességét. Fegyvere ezüst íj és nyíl. Úgy tartották, emberektől elhagyatott területeken él, s megközelíteni sem lehet büntetlenül. Azt is tartják róla, hogy ő viszi az asszonyoknak a természetes halált (akárcsak Apollón a férfiaknak).
Artemisz dicső temploma az ókori világ hét csodája közül a legtöbbször újjáépített alkotás. Ám nem csak ezért érdekes: Artemisz kultusza önmagában is említést érdemlő vallási elem, így a hozzá kapcsolható leletek nagy jelentőséggel bírnak. A régészek, tudósok naponta fedeznek fel régi-új csodákat, az ókori világ egyik legismertebb istennője, Artemisz szobrának felfedezése igazi szenzáció. Az Erzurumi Atatürk Egyetem régészei Parion ókori város feltárását végzik, az ásatások az antik település hat zónájában folynak egyszerre – olvasható a The Archaeological News Network régészeti hírportálon.
A szobor több darabban került elő az ódeionban (odeonban), az egykor elsősorban zenei előadások számára épült fedett színházépületben. A 170 centiméter magas nőalak kezében íjat és nyilakat szorongat. Találtak több, állatokat ábrázoló márványszobrot is. Az íj és a nyilak, de az állatábrák is arról tanúskodnak, hogy Artemisz egyik eredeti ókori szobra került elő, hiszen a vadászat istennőjéről van szó, aki egyben a vadállatok úrnője is.
Parion, amely egyike a Trója vonzáskörében épült tucatnyi ókori városnak, a jelenkori Biga közelében található. Romjaira 2005-ben bukkantak török régészek, és az azóta folyó ásatások során értékes leletek sokasága került elő. Egyik legérdekesebb leletegyüttes a 2200 éve élt „Parion hercegnőjének” szarkofágja, amelybe az elhunyt mellé aranykoronáját és szépséges ékszereit temették.
Két évvel ezelőtt egy ókori harcos sírját tárták fel, a szarkofág felirata szerint a háborúba induló ifjú búcsút vesz családjától. A nekropoliszban szép számban kerültek elő az elhunytaknak szánt ajándékok is, így találtak ékszereket, könnycseppalakú üvegcséket, olajlámpásokat, játékokat.
