A hazai sajtó talán legrangosabb elismerését az írott sajtó kategóriájában Tódor Jánosnak, az elektronikus sajtó kategóriájában Aczél Endrének ítélte oda a kuratórium, míg életművéért Bölcs István részesült a díjban.
Vasárnap délelőtt huszonkettedik alkalommal adták át Budapesten a Pulitzer-emlékdíjakat.
Joseph Pulitzer úgy vélte, hogy „a sajtó legfőbb küldetése nem csupán a hírközlés, hanem a köz szolgálata” és szabad sajtó nélkül nem létezhet igazi demokrácia. Az általa létrehozott alapítvány kamataiból osztják 1917 óta minden évben a Pulitzer-díjakat, az újságírók legnagyobb és legirigyeltebb kitüntetéseit.
Az 1935-ös születésű Bölcs István az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett. Pályáját tanárként kezdte, majd a Magyar Rádió rovatvezető-helyettese, rovatvezetője és felelős szerkesztője, 1994 és 2011 között pedig a 168 Óra közéleti hetilap alapító főszerkesztő-helyettese volt.
Tódor János (1952) a pályáját a Fejér Megyei Hírlapnál kezdte. A kilencvenes években a Magyar Narancs szerkesztője, közben egy évig az Élet és Irodalom riportrovat-vezetője, majd 1998-tól 2000-ig a Népszava munkatársa. 2003-tól 2006-ig az Árgus irodalmi folyóirat főszerkesztője volt. Megszüntetéséig, 2010-ig tíz éven át az Amaro Drom című roma lap külső munkatársa. Jelenleg szabadúszó újságíróként elsősorban riportokat és szociográfiákat ír. 1995-ben a Mozgó Világ nívódíját vehette át, egy évre rá a Soros Alapítvány Tényfeltáró Újságírás-díját kapta. Emellett Radnóti Miklós Antirasszista-díjban és Minőségi Újságírásért-díjban részesült 2008-ban.
Aczél Endre 1944-ben született, munkatársként, rovatvezetőként, pekingi majd londoni tudósítóként tizenhét évet töltött a Magyar Távirati Irodánál. 1986-tól 1990-ig főszerkesztőként tevékenykedett az MTV Híradójánál és egy éven át vezette A Hét című magazinműsort. Dolgozott a Kurír című napilap társfőszerkesztőjeként és szabadúszó újságíróként, és mind a mai napig a Népszabadság publicistájaként. Jelentősebb elismerései között szerepel a Rózsa Ferenc-díj, a Szabad Sajtó-díj, a Magyar Sajtópáholy-díj, valamint a Bossányi Katalin Emlékalapítvány-díj.
A Pulitzer-emlékdíjat 1989-ben a magyar származású Paul A. Fábry és a Magyar Hitelbank Rt. alapította a nyomtatott és az elektronikus sajtó képviselői számára Joseph Pulitzer magyar származású, amerikai sajtómágnás családjának kizárólagos engedélyével. Eddig többek között olyan újságírók és alkotóközösségek vehették át, mint Borbándi Gyula, Faludy György, Megyesi Gusztáv, Fejtő Ferenc, Baló György, Kepes András, Vitray Tamás, Csalog Zsolt, Kaján Tibor, Váradi Júlia, Krizsó Szilvia, Szilágyi Ákos, Bodoky Tamás, Varró Szilvia, a HVG, a Magyar Narancs, a Pannonhalmi Szemle, Litera vagy a Figyelő.
Az idén huszonkettedik alkalommal átadott díjakért három kategóriában lehetett pályázni a Joseph Pulitzer-emlékdíj Alapítványnál. A kuratórium elnöke Sipos Lajos, tagjai Bárándy Péter, Győrffy Miklós, Javorniczky István, Kepes András, Marton József és Rangos Katalin.
