130 éve, 1885. június 16-án alakult meg az Újpesti Torna Egylet (UTE), Magyarország harmadik legrégebbi, ma is működő sportegyesülete.
Az akkoriban még Budapesten kívüli, 7000 lakost számláló Újpest nagyközségben Goll János kereskedelmi iskolai tanár, Berényi Antal, Székely-Sonnenfeld Ábris és Ugró Gyula helyi polgárok álmodták meg az egyesület létrehozását, amelynek hivatalos megalakítására 1885. június 16-án a piactéri iskola egyik tantermében került sor 20 alapító tag részvételével. Megválasztották az egyesület vezetőit, az elnöki teendőket Goll Jánosra bízták, elfogadták a klub jelszavát (Épség, Erő, Egyetértés), és kiválasztották a klubot azóta is jelképező lila-fehér színpárt.
Az egyesület negyven tagot számláló tornászgárdája az 1885. évi Országos Kiállításon lépett először a nyilvánosság elé, és az egyik kategória győztese lett. Mivel a testedzés ez idő tájt Magyarországon egyet jelentett a tornasporttal, természetes volt, hogy az újpesti sportolók első tömörülése is e sportág köré szerveződött.
A tornasport egyeduralmát a vívó szakosztály megalapítása törte meg, ezt az atlétika, majd a labdarúgás színre lépése követte miután 1900-ban összeolvadtak az Újpesti Atlétikai Clubbal és az egy évvel korábban alakult Újpesti Football Clubbal. 1903-ban az UTE a Népszigeten hozta létre első komolyabb sporttelepét, a népszigeti pálya csaknem húsz évig szolgálta az újpestieket.
1921-ben nagy fellendülést hozott a klub életébe, hogy elnökévé Aschner Lipótot, az Egyesült Izzó vezérigazgatóját választották. Aschner sokat áldozott klubja felvirágoztatására, bőkezűségének köszönhető a csónakház és a Hajós Alfréd által tervezett Megyeri úti stadion megépítése is. Az impozáns építmény volt az első futballpálya, amelyet Magyarországon stadionnak neveztek. Ez volt az ország első, vasbetonból készült stadionja, amelyben 200 fedett páholy és 20 ezer férőhely várta a szurkolókat. (A stadion 2003-ban az UTE örökös bajnoka, a labdarúgó Szusza Ferenc nevét vette fel.)
Az anyagi körülmények javulását a sporteredmények is igazolták: az 1929-1930-as bajnoki idényben a lila-fehérek labdarúgói első helyet szereztek, ugyanebben az évben a vízilabdázók, egy évvel később a kézilabdázók is nemzeti bajnokok lettek. Az 1930-as években sportolóik már nemzetközi versenyeken is bemutatkoztak. 1932-ben már első olimpiai bajnokaiknak örülhettek, Barta István, Halassy Olivér és Németh János vízilabdázók és Kabos Endre vívó állhattak fel a dobogó legfelső fokára. (Legutóbb, 2012-ben a klub színeiben Berki Krisztián tornász szerzett olimpiai bajnoki címet.)
1950. március 31-én Kádár János akkori belügyminiszter bejelentette a tárca sportegyesülete és az UTE egyesülését. Megalakult a Dózsa SE, amely 1957-től Újpesti Dózsa SC néven folytatta működését. Ebben a kiemelt időszakban jó technikai feltételek és anyagi körülmények között dolgoztak, egyre több szakosztályt hoztak létre. A klub fénykorában 30 szakosztályt működtetett, s egészen az 1990-es évekig számos olimpiai, világ- és Európa-bajnokot adott a magyar sportnak.
A lila-fehér sportklub 1991 óta ismét UTE néven működik, jelenleg 18 szakosztályban edzi és neveli a sportolókat.
