A magyar történelem egyik világszerte legismertebb alakja Báthory Erzsébet, aki állítólagos rémtettei révén vonult be a nemzetközi köztudatba. Báthory Erzsébet, a „csejtei rém” 455 éve született.
Minden idők egyik legközismertebb magyarjává vált a kastélyfogságra ítélt Báthory Erzsébet históriáját. Az angol, francia, német, spanyol, szlovák és hazai tudományos és ismeretterjesztő kötetek mellett szenzációhajhász kiadványok is megjelentek róla. Több évszázados távlatból a történészek sem tudnak egyöntetű állásfoglalásra jutni a hajdani esetről. Néhány dokumentum áll csak a rendelkezésükre, és a korabeli körülmények, amelyekből következtetni tudnak. Ma is megoszlanak a vélemények, hogy kegyetlenkedett-e a grófnő, kioltotta-e hajadonok életét, vagy épp ellenkezőleg: iskolát alapított a nőknek, és a mendemondát épp az akkoriban szokatlan efféle cselekedetei keltették.
Négyszázötvenöt éve született a történelmi Báthory családban ecsedi Báthory Erzsébet (vagy ecsedi Báthori Erzsébet) grófnő, a külföldön talán legismertebb (és leghírhedtebb) magyar asszony. Bár az újabb kutatások szerint politikai okokból, vagyona miatt keverték rossz hírbe, a köztudatban mégis afféle női Drakulaként él.
A hírneves Báthory család ecsedi ágából származott, 1560. augusztus 7-én született Nyírbátorban, apja ecsedi Báthori György, anyja somlyói Báthory Anna volt, anyjának testvére Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király, unokatestvére Báthory Gábor fejedelem volt.
Alig múlt tizenegy éves, amikor a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc gróf eljegyezte és a csejtei kastélyt és az azt körülvevő tucatnyi falvat adta nászajándékba a feleségének. A világra szóló lakodalmat négy esztendővel később, 1575-ben ülték meg, amelyre Miksa magyar királyt is meghívták, ő azonban lemondta a lakodalomban való részvételt. Erzsébet állítólag eközben a kelleténél szorosabb kapcsolatba került egy jobbággyal, a nem kívánt következményt, egy lánygyermeket eltüntették, őt pedig az esküvőig szigorúan őrizték. A házasságból öt gyermek született – források hol öt, hol hat gyermekükről tesznek említést -, de csak három élte meg a felnőtt kort. Abban viszont egyetértenek, hogy a férjet Fekete bégként emlegették, mert nemcsak bátornak, hanem kegyetlennek is bizonyult a török elleni harcokban. Rendkívül bátor, ugyanakkor rendkívül kegyetlen ura gyakran és sokáig hadakozott a török ellen, ezalatt a magányos és zárkózott asszony visszavonultan élt a csejtei kastélyban.
Báthory Erzsébetet zárkózottnak tartották, pedig pártfogásába vette a törökök felégette falvak özvegyeit, a megerőszakolt, kifosztott lányokat, asszonyokat, akármilyen nemzetiségűek voltak is. Nádasdy 1604-ben bekövetkezett halála után még inkább visszahúzódott. Talán ez is alapot adott a mendemondákra, melyek szerint a várúrnő okkult tudományokkal foglalkozott, szűzleányok véréből készített magának fiatalító elixírt, és még ivott is a vérükből.
Báthory Erzsébetről már férje életében is tudni vélték, hogy okkult tudományokkal foglalkozik, szolgálókat kínoz, megözvegyülése után pedig még hátborzongatóbb híresztelések keltek szárnyra. A legenda szerint egyszer ráfröccsent egy megütött szolgáló vére, s ettől szebbnek érezte bőrét. Az öregedéstől rettegő asszony úgy érezte, rátalált az örök ifjúság titkára: a lányt ott helyben megölte és megfürdött vérében. Hamarosan a környék minden szüzét várába vitette, ahol kegyetlenül megkínozta őket, majd vérüket vette, sőt ivott is a vérből, olykor egyenesen a megcsonkított testekből. Amikor birtokáról mindenki elmenekült, női szeretőjével akadémiát létesített, s végzett az ide küldött lányokkal is, állítólag hatszáznál is több áldozat vére száradt a lelkén.
A visszavonultan élő, akkor ötvenéves asszonyt 1610. december 29-én egy meglepetésszerű látogatás után tartóztatta le Thurzó György nádor. A Révai lexikon szerint azt sikerült megállapítani, hogy Báthory Erzsébet őrültséggé fajult hisztériában szenvedett. A helyszínen kínvallatás alá vetett cselédei (őket egy héttel később lefejezték vagy máglyán elégették) beismerték, hogy úrnőjük gyönyörködött a szolgálatára berendelt fiatal tót lányok bántalmazásában, akiket Fiszko János komornyikkal, illetve Heléna és Dorottya nevű komornáival véresre veretett. Innen eredhet a legenda, hogy szépségének ápolása érdekében hajadonok vérében fürdött, és áldozatait a kastély pincéjében temette el. Ezt idejekorán mesének nyilvánították, hiszen a vér megalvad, mielőtt abban bárki megmerítkezhetne, a kertben eltemetett holttestek sérüléseit pedig korabeli orvosi beavatkozás következményének vélték.
Ügyében szabályos per vagy bármiféle tárgyalás nem indult, noha azt II. Mátyás király is szorgalmazta. Korai halála mindenkinek kapóra jött. De később talán nem akarták az amúgy is labilis belpolitikai helyzetet egy nemes hölgy elleni eljárással súlyosbítani. Akadt azonban tizennégy döntnök, akik a komornyikra fejvesztést, a komornáira máglyahalált róttak ki, a főúri családból származó Báthory Erzsébetet pedig per és ítélet nélkül a csejtei várba záratták, az ekkorra már valóban megháborodott elméjű asszony itt halt meg 1614. augusztus 21-én, ötvennégy évesen.
Az eltúlzott vagy egyenest koholt vádak indítóokát sokáig kevesen kutatták. Mai szemmel nézve koncepciós perről beszélhetünk, hiszen az igazi kérdéseket fel sem tették, a vádat cáfoló iratokat és leveleket figyelmen kívül hagyták. A több száz áldozat lehetetlenség, miként a hírhedt vérben fürdés is, az emberi vér gyors alvadása miatt. A vámpírlegendák magyarázatául a parasztoknak nyújtott, vagy nyújtani kísérelt kezelések szolgálhattak, hiszen akkoriban a gyógyítás érvágásból és a sebek kiégetéséből állt.
Báthory Erzsébet a köztudatban vérszívó szadista szörnyetegként él, legfeljebb azon vitatkoznak, vámpírnak vagy vérfarkasnak tekinthető-e. A tárgyilagosabb történészek úgy vélik, hogy politikai bűnügy áldozata lett: visszatekintve gyanítható, hogy a Habsburg-udvar fente a fogát a csodás Báthory-Nádasdy-vagyonra, és nem volt ínyükre az erdélyi fejedelemrokon sem. Mindezen felül nagy valószínűséggel Thurzó nádornak az asszony vagyonára fájt a foga, de a Báthoryak elleni személyes sértődöttsége is motiválhatta.
A „vérgrófnő” legendája
A művészek fantáziáját nem hagyja nyugodni az olykor „női Drakulának”, máskor „vérgrőfnőnek” kikiáltott Báthory Erzsébet esete. Báthory Erzsébet alakja számos irodalmi mű, vers, regény és film ihletőjéül szolgált, hiszen együtt van benne titok, vágy és erotika, szadizmus és szexualitás.
Már Mikszáth Kálmán is rossz hírét keltette a nemes hölgynek Csejte vára és asszonya című elbeszélésében. A nemzetközi porondon is hódított a magyar grófnő: az angol Cradle of Filth zenekar róla készítette a Cruelty and the Beast című albumát, a svéd Bathory együttes tőle kölcsönözte a nevét. Majd számítógépes játékok szereplője lett Erzsébet, például a Diablo II-é The Countess néven. Harry Kümel Vér az ajkon című, 1971-es filmje modern környezetbe helyezte a legendát. Juraj Jakubisko 2008-as Báthory című cseh-szlovák-angol-magyar koprodukciós filmjében Anna Friel játssza Erzsébetet, a francia Julie Delpy görög sorstragédiaként dolgozta fel, Franco Nero pedig II. Mátyást. Dennis Báthory-Kitsz egyszereplős operát írt a grófnőről.
