Boleyn Anna, az életében kevésbé kedvelt, halála után azonban mártírrá avatott királyné körül a mai napig számos kérdés kering.
Boleyn Anna számos kérdést hagyott maga után: vajon valóban házasságtörő volt, vagy inkább királya unt rá? Tényleg csak egy félredobott feleség volt? Férje tényleg a családtagjaival keveredett viszonyba? Megalapozott vádak alapján ítélték-e el, vagy csak VIII. Henrik főtanácsosának koholmányait olvasták a fejére? Valóban családi viszályok övezték életét?
„Üde kisasszony, kecses, fürge lábú-
Táncolt, dalolt felette remekül,
Bír ő minden szerelmi csáberőt:
Szólt franciául tisztán, ékesen…” (William Forrest: Másodk Grizelda históriája – Anne Boleynről)
Majdnem hozzáment a saját unokatestvéréhez
Boleyn Annát össze akarták boronálni Ormond grófjával, James Butlerrel, mivel mindkettőjük édesapja igényt tartott az Ormond-birtokra. Anna viszont inkább VIII. Henrik akkori feleségének udvarhölgye lett, később pedig, amikor a kapcsolata szorosabbá vált a királlyal, családja megkapta az Ormond-birtokot.
A pletykák szerint az anyja is viszonyt folytatott VIII. Henrikkel
Bár az köztudott, hogy a király Anna nővérével, Máriával is összeszűrte a levet, egyes pletykák szerint még az édesanyjával, Elizabeth Howarddal is viszonya volt. Sőt egy jezsuita szóbeszéd szerint Anna valójában VIII. Henrik saját lánya volt, de ennek valóságtartalmára kicsi az esély, mivel Elizabeth egyrészt jóval idősebb volt Henriknél, másrészt mindketten tagadták, hogy egyáltalán ismerték volna egymást.
Majdnem belehalt az izzadásos kórba
Furcsa kór fertőzött akkoriban Angliában és később a kontinensen is. Komoly hidegrázással, súlyos fejfájással és különösebb ok nélkül megjelenő izzadással járt. Akár órák alatt képes volt végezni elszenvedőjével. 1528 júniusában Anna egyik udvarhölgye is elkapta a kórt, mire VIII. Henrik azonnal vidékre menekült, Annát pedig hazaküldte Kentbe. De már elkésett: a nő és az apja is megbetegedtek, és csak a szerencsének, illetve a király egyik legjobb doktora közbenjárásának köszönhetően maradtak mindketten életben.
Az volt a legnagyobb hibája, hogy nem szült fiút.
A legtöbb történész egyetért abban, hogy koholt vádakkal illették Boleyn Annát, akinek egyetlen bűne az volt, hogy nem szült fiút VIII. Henriknek. Az angol történelem leghíresebb királya hatszor nősült, hogy teljesíthesse fiúörökös iránti olthatatlan vágyát. Első feleségétől, Aragóniai Katalintól elvált, hogy elvegye Boleyn Annát: ez a házasság vezetett a katolikus egyháztól való elszakadáshoz, az angol reformációhoz.
Boleyn Anna és VIII. Henrik házasságából egy lány született, a későbbi I. Erzsébet.
Házasságtörés mindkét fél részéről.
Boleyn Annát 1536. május 2-án zárták a londoni Towerbe házasságtörés miatt. A perben azzal vádolták, hogy képtelen kordában tartani “testi vágyait”. Ezeket a vádakat megcáfolta, de végül hazaárulásban bűnösnek találták és a “király kívánságára” elégetésre vagy lefejezésre ítélték. (Annát ugyanazon az úton vitték a Towerbe és ugyanazt a szobát kapta, mint három évvel korábbi megkoronázásakor.)
A vádak között szerepelt a hűtlenkedés, a vérfertőzés, a boszorkányság és az összeesküvés a király meggyilkolására. Anna “szeretőit” minden jogi procedúra nélkül kivégezték, a királyné különbíróság elé került. A testület május 17-én bűnösnek találta és halálra ítélte, címeitől megfosztotta, lányát törvénytelennek, házasságát érvénytelennek minősítette.
Állítólagos bűncselekményeinek 1533 októberétől 1536 januárjáig terjedtek, de – amint arra Eric Ives történész rámutatott – a vádiratokban említett dátumok háromnegyedének nincs értelme; Anne a felsorolt időpontokban nem azon a helyen tartózkodott, amire tanúi is voltak. Például 1533 októberében, amikor Annát azzal vádolták, hogy „elcsábította” Sir Henry Norrist Westminsterben, a királyné ekkor elzártan a greenwichi kastélyban volt, miután lánya, a leendő I. Erzsébet megszületett. 1535-ben, amikor állítólag Mark Smeatont elcsábította Greenwichben, a királynő valójában Richmondban volt. Ezeket a tényeket tekintve a vádak értelmetlenek voltak.
Gyakorta tettlegességig fajult a vita közte és Henrik következő felesége, Seymour Johanna (Jane Seymour) között.
Annak ellenére, hogy másodunokatestvérek voltak, Boleyn Anna és egyik udvarhölgye, Seymour Johanna között csöppet sem volt jó a viszony – Anna azt gyanította, hogy Johanna viszonyt folytat VIII. Henrikkel. Johanna erre csak ráerősített azzal, hogy amikor a király megajándékozta egyik arcképével, azt nyakláncként kezdte el hordani. Mikor Anna ezt meglátta, olyan vehemensen tépte le Johanna nyakából az ékszert, hogy mindketten megsérültek.
Korabeli szemtanúk szerint a két nő gyakorta keveredett verekedésbe. Anna gyűlöletét pedig igazolta az utókor: 1536. május 19-ei kivégzését követően 11 nappal Johanna hozzáment Henrikhez.
Boleyn Annát nem túlságosan szerette a közvélemény, sokak szemében csak egy trónbitorló volt, ám minden szeszélyessége ellenére, el tudta bűvölni az embert. Ilyen hatással volt Henrikre is – legalábbis egy darabig, aztán az életével fizetett: a Boleyn Anna: Letartóztatás, tárgyalás, kivégzés egy életében nem túl közkedvelt, később viszont mártírrá avatott királynéról mesél a Viasat Historyn. A háromrészes dokumentumfilm június 20-án, vasárnap 18:10-től óráról órára mutatja be a királyné életét, utolsó napjait és számos érdekességet is felfed életéről.
