Brahms-, Ravel- és Muszorgszkij-művek hallhatók a Nemzeti Filharmonikusok koncertjén.
Brahms, Ravel és Muszorgszkij művei szólalnak meg a Nemzeti Filharmonikusok hangversenyén Vaszilij Szinajszki vezényletével május 25-én a Müpában, 26-án pedig a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.
A közreműködő szólista Budapesten Szergej Hacsatrjan hegedűművész és Pasztircsák Polina szoprán énekművész lesz, a székesfehérvári koncerten Nyári László hegedűművész lép színpadra. Az est programjában Brahms D-dúr Hegedűversenye, Ravel Seherezádé című dalciklusa és Muszorgszkij-Ravel Egy kiállítás képei szerepelnek – közölték a Nemzeti Filharmonikusok.
Brahms egyetlen hegedűversenyét Joachim József, a 19. század egyik legnagyobb hegedűművésze számára komponálta. A mű 1878 nyarán keletkezett, ősbemutatóját 1879-ben, újév napján tartották a szerző vezényletével, Joachim szólójával Lipcsében.
Maurice Ravelt gyermekkora óta vonzotta a keleti mesék világa. A három dalból álló Seherezádé-ciklus 1903-ban született, s az F-dúr vonósnégyes viszonylagos szigorúsága után szinte lírai kompenzációnak is mondható az életműben.
A hangverseny záróműve Muszorgszkij-Ravel Egy kiállítás képei. A zeneszerzőnek Viktor Hartman építész, festő emlékére rendezett kiállítás adta az ötletet, hogy zongoraszvitet írjon a képek keltette benyomások alapján, így szvitje számára tíz Hartman-képet választott ki. Bár többen is meghangszerelték a darabot, a világot Ravel verziója hódította meg.
Az est karmestere elsősorban az orosz, német és angol repertoár interpretációiról ismert, kiváló opera hátteret tudhat magáénak, a Moszkvai Nagyszínház vezető karmestere és zeneigazgatója volt. A Berlinben rendezett Karajan Versenyen aranyérmet nyert, ezután nevezték ki a Litván Nemzeti Szimfonikus Zenekar vezető karmesterévé, majd a Moszkvai Filharmonikusok vezető karmestere és zeneigazgatója lett.
