Nem is gondolnánk, mi minden illatozik a húsvétkor elővett üvegcsékben: jázmin, zsálya, tömjén, bors, mirha, rózsa, fahéj, narancsvirág, kardamom, citrom illatú verbéna és a szerelmi vágyat keltő illatú ylang-ylang.
A pacsuli silány, átható szagú illatszer, rosszalló értelemben használatos szó. Eredete az ugyanígy kiejtendő Patchouli parfüm, amely viszont az indiai pacsuli növény (Pogostemon patchouli) angol elnevezésével vált márkás illatszerré.
Amikor az ember megismerte a körülötte élő hasznos és kártékony növényeket, hosszú évek során arra a tapasztalatra jutott, hogy teste ápolásához némely növény leveléből, szárából, esetleg gyökeréből illatos olajat lehet kisajtolni, illetve kifőzni. A Bibliából a mirha és a tömjén ismeretes, az ókorban kedvelt volt az ambrózia és a diófaolaj, amelyet néha hajápolásra is használtak.
A középkor embere nem mosakodott mindennap. A szagos vízzel főleg kezet és arcot mostak. Ünnepi alkalmakkor a virágok (zsálya, ibolya, levendula) nedveit használták előszeretettel; magát a virágot pedig díszként, egyszersmind szagosítóként tűzték ruházatukhoz.
Magyar királynőhöz kapcsolódik az első olyan illatszer, amelyben nem olajhoz vagy faggyúhoz, hanem alkoholhoz keverték az illatozó anyagokat. A jobb üzletekben ma is árusítják a Magyar Királyné Vizét, amelyet a névadó 1370-ben így hirdetett: „Én, Dona Isabel, Magyarország királynéja, 72 éves koromban, nagybetegen és köszvényesen egész éven át használtam Ez egy év alatt annyit segített, hogy a lengyel király megkérte a kezemet”.
A következő évszázadban a franciák már a nagy titkot is megtalálni vélték: az aromás növényekből a csillagok meghatározott állásánál kell kivonni az illóolajat. Eponyme gróf számára így készült a Provence-i Víz 1476-ban, kakukkfű, verbéna és más növényi kivonatból. A recept azóta is titkos.
Az illatok aranykora azóta is tart. Az erre szakosodott mesteremberek, céhek – egyedi receptúrák alapján, melyek azóta is minden gyártó féltve őrzött titkait képezik – világszerte gyártani kezdtek parfümöket. Itáliában a Santa Maria Novella-kolostor szerzetesei könyvelhették el a sikert: liliomvizüket a XVI. században az egész keresztény világ használta. Ennél is nagyobb üzletet ütött nyélbe Giovanni Paolo Feminis kereskedő, amikor – az Indiákról visszatérő katonától vásárolt recept alapján – 1693-ban árusítani kezdte a csodavizet, teljes nevén az Aqua Mirabilis Coloniae szert – bedörzsölésre, gyomorfájás és fülcsengés ellen (az illatos víz sokáig inkább gyógyító folyadék vagy úri passzió volt).
A 97 százalékos alkoholban feloldott illóolajok keverékéből így született a kölni – megalapozva a feltaláló és utódai hatalmas vagyonát. A kölni – mint neve is mutatja – Köln városából származó illatos víz; az egyik legendás típusának különös neve van: „4711”. Ez nem holmi rejtélyes szám, – annak a kölni háznak a régi helyrajzi száma, ahol az illatos vizet gyártották.
Az illatok köre napjainkban egyre bővül. A tökéletes vágykeltő illattal bárkit az ujjunk köré csavarhatunk, és azt a parfümkészítők is kihasználják. Egy-egy új parfüm születését hosszadalmas kísérletezések előzik meg, amikor is a laboratóriumilag tesztelt összetevőből – 60-70, de akár több száz komponensből is – az „orr” megkreálja az új tökéletes illatot.
Nem is gondolnánk, mi minden illatozik a húsvétkor elővett üvegcsékben: jázmin, zsálya, tömjén, bors, mirha, rózsa, fahéj, narancsvirág, kardamom, cédrus, nárcisz, gyömbér, szantálfa, szerecsendió, vanília, jácint, mimóza, kömény, a citrom illatú verbéna és a szerelmi vágyat keltő illatú ylang-ylang. Még az ámbrás cet és egy ázsiai állat, a pézsma mirigyváladéka is szolgál különleges, egészen ősi, erotikus asszociációkat keltő illatanyaggal.
Az illatszerek nemek szerint is megkülönböztethetők. Férfiaknak való például az Aramis, hölgyeknek a Gucci, Romance, Givenchy, Channel, Eternety, Jimmy Cho stb. Ma már nemcsask a parfümök hazájában, Franciaországban, hanem az egész világon készítenek olyan illatosítókat, melyek híres emberek nevét viselik: Jennifer Lopez a nőknek, Alain Delon vagy Cristiano Ronaldo férfiaknak szánt készítményhez adta el a nevét. Az idősebb franciák szívesen veszik a Catherine Deneuve parfümöt, a fiataloknak azonban a maga idejében a teniszcsillag Gabriela Sabatinit ajánlották. Németországban – egy sikeres krimisorozat hőseire emlékezve – kapható volt Derrick és Horst Tapper parfüm is. A Celine Dion és Madonna éppúgy kelendő, mint az Elvis Presley özvegyéről, Priscilláról elnevezett parfüm. Az olasz-amerikai Paloma Picasso nemcsak a nevével, hanem a saját flakonjaival is jelen van a mai napig az illatszerpiacon.
Ahány kölni, annyiféle: az egyik lágy és csábító, mint a sokak által kedvelt Mitsouko, Femme, Miss Dior, Shalimar, Samsara, Spellbound, Angel vagy Coco illatcsalád termékei, a másik vad és provokatív, mint a motorok királyáról elnevezett Harley-Davidson. Ha a locsolkodásra szánt pár cseppnek más küldetést is szánunk (pl. a vágyott nő/férfi elcsábítása), akkor mindenképpen érzéki hatású összetevőket – bergamottot, ámbrát vagy vaníliát – tartalmazó üvegcsét érdemes választani, és meglátjuk, a húsvéti locsolkodás ürügyén előcsalt csábító illatok varázslatos hatása nem marad el.
