Deák Ferenc köztudottan visszahúzódott a politikától és elzártan élt a kiegyezés után. De milyen volt a magánélete? Milyen asszonyok vették körül? Kik voltak a vélt és valós szerelmei?
A „haza bölcse”, a 19. századi magyar történelem egyik legnagyobb formátumú politikusa. Deák Ferenc és a környezetében felbukkanó nők kapcsolatát elemzik Zalaegerszegen a haza bölcsének születésnapjához kapcsolódó konferencia keretében, amelyet a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára szervez.
Deák kultusza a szabadságharc leverését követően, az 1850-es években töretlen maradt, s nyilvánvalóan a közvélekedést fejezi ki Arany János, amikor már mint pesti folyóiratszerkesztő 1860-ban így írt glosszájában a Szépirodalmi Figyelőben: „Hírek szerint a pozsonyi hölgyek Deák Ferencet arany tollal készülnek megajándékozni. A toll, ha arany is, gyönge kifejezni a nagy polgár érdemét.”
Molnár András, a zalaegerszegi intézmény igazgatója elmondta: az elsőre talán pikánsnak tűnő téma nem kizárólag a szerelmekről szól. Szó lesz a Deákhoz kötődő anekdotákról, a valódi és vélt szerelmekről, valamint a családtagokról, vagyis a nagyanyjához, nevelőihez fűződő kapcsolatáról, de a keresztgyermekek és a gyámleányok is „felbukkannak” az előadásokon.
A Női szerepek és sorsok Deák környezetében a 19. században munkacímmel illetett konferenciát a politikus születésének 210. évfordulójához kötődően októberben tartják Zalaegerszegen.
Imre László Deák Ferenc és a magyar irodalom című írásában Deákot szeretetreméltó, józan és kedélyes személyiségű férfiként jellemzi, akit egyénisége arra tette alkalmassá, hogy írók egész sorával kerüljön közvetlen kapcsolatba. Vörösmartyval életreszólóan a legjobb barátok lettek, de nagyon közel került emberileg Aranyhoz, Kemény Zsigmondhoz, Gyulai Pálhoz is. A Széchenyi emlékezeté-ben Arany szinte az apotheozishoz emelkedik:
„Szentebb e föld, honunk áldott alapja,
Mióta, nagy szív, benne nyúgoszol;
Szentebb a múltak ezredévi lapja,
Mióta, nagy név, hozzá tartozol.
Koszorút elő… morzsoljuk el könnyünket:
Az istenülés perci már ezek!”
Zala megyei történetek
Az igazgató a zalai levéltár idei további terveivel kapcsolatban kifejtette: folytatják a múlt század pártiratainak, testületi jegyzőkönyveinek feldolgozását, kutathatóvá tételét az 1920 és 1950 között keletkezett iratokkal. Ugyancsak zajlik már az 1526, vagyis a mohácsi vész előtti, Zalában őrzött oklevelek feldolgozása; a 430 történelmi irat mindegyikéről magyar nyelvű tartalmi kivonatok készülnek az év végéig.
Mintegy 2,7 millió forintos pályázati forrás segítségével digitalizálják Zala megye 19. századi ingatlanforgalmi kataszteri térképét, amely 5600 színes táblából áll. Egy éven belül interneten keresztül elérhetővé válik az 1850-es évek végén, az 1860-as évek elején készült adatbázis Zala megye településeiről.
Eredetiben vagy digitális másolatok formájában gyűjtik a második világháborús katonai emlékeket, köztük dokumentumokat, fotókat, katonai iratokat. Nagykanizsán a Thúry György Múzeummal közösen a II. magyar hadsereg Don mellőli hazatérésének 70. évfordulóján kiállítás is nyílik az újonnan begyűjtött dokumentumokból, de két könyvet is terveznek megjelentetni ebben a témában.
A Zalai honvédek a Donnál a zalai hadosztály történetét mutatja be kronologikusan, 3-400 fénykép segítségével. A másik kötet a Don-kanyart megjárt zalaegerszegi honvédekről szól, az ő sorsukról, szerepükről ugyanis mostanáig szinte semmit nem lehetett tudni. A májusra tervezett könyv a harctéri naplók, a tisztek életrajzai, és az elhunytak, eltűntek vagy hadifogságba esettek névsora segítségével mutatja be a katonák helyzetét, szerepét.
Az igazgató elmondta: a zalaegerszegi intézmény munkatársának, Paksy Zoltánnak tavasszal a Gondolat kiadónál jelenik meg könyve A nyilas mozgalom története Magyarországon az 1930-as években címmel, amely a szervezet kezdeti éveiről szól.
