Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Douglas MacArthur, a végzet embere című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Douglas MacArthur, a végzet embere

Szerző: / 2020. február 6. csütörtök / Aktuális, Háttér   

Douglas MacArthur amerikai tábornok, a II. világháborúban Japánt térdre kényszerítő csendes-óceáni szövetséges haderő parancsnoka a világégést követő években többször is arról tárgyalt, hogy Japánt meg kell kímélni a kommunizmustól.

140 éve, 1880. január 26-án született az 1964. április 5-én meghalt Douglas MacArthur amerikai tábornok, a második világháborúban a csendes-óceáni front parancsnoka, majd a megszállt Japán kormányzója. Kevés hozzá hasonló katonát ismer az amerikai történetírás. Senkit nem istenítettek és senkit nem mellőztek úgy, mint őt.

Douglas MacArthur (1880-1964) amerikai tábornok, a 2. világháborúban a csendes-óceáni front parancsnoka, majd a megszállt Japán kormányzója, Manila, 1945 (Fotó: Wikimédia)Tettei hol rajongást, hol elutasítást váltottak ki. Hős volt az ausztrálok szemében, a filippinók és a dél-koreaiak felszabadítójukat látták benne, még a megszállt Japán is elismerte. Csodálattal övezett nemzeti hős, amikor 1942 telén parancs jön Washingtonból: Amerika leghíresebb tábornokának haladéktalanul el kell hagynia katonáit.

De milyen út vezetett idáig? Douglas MacArthur már gyermekként úgy érezte, hogy a hadsereg testesíti meg mindazt, ami jó az ország szempontjából. Előkelő családban nevelkedett. Nagyapja nagy tekintélyű jogtudós és bíró, apja kiváló katona – meghatározó hatással voltak a fiatal fiú személyiségére. Mindketten megerősítették abban, hogy egy MacArthur nem csupán egyszerű katona, hanem tudós, művész és úriember. Douglas 1903-ban kitűnővel végzett West Pointban, a katonai akadémián, az első világháborúban Franciaországban harcolt, 1930 és ’35 között vezérkari főnök. ’37-ben visszavonult, de 1941. december 6. után újból aktivizálták.

A csendes-óceáni csata hőse, lelassítja a japán előretörést, majd támadásba lendül. 1945. szeptember 2-án a Missouri fedélzetén ő írja alá a szövetségesek részéről a japán kapituláció jegyzőkönyvét. MacArthur kieszközölte, hogy ne vonják Hirohito néhai japán császárt felelősségre. Hirohito uralkodói minőségében ugyanis a vesztes japán hadsereg főparancsnoka volt. Akria Macui, a császár egykori személyes tolmácsa hátramaradt emlékei szerint MacArthur arról biztosította a császárt, hogy Washington elejét veszi egy esetleges Japán elleni kommunista inváziónak. Hirohito különösen a koreai háború idején (1950-53) rettegett attól, hogy kommunisták megpróbálják kiterjeszteni hatalmukat Japánra is. MacArthur azonban megígérte: az Egyesült Államok megvédelmezi a szigetországot, ha támadás érné. Ugyanakkor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az amerikai és a brit katonák továbbra is Japánban maradjanak, amelynek akkor voltaképpen nem is volt hadserege.

Utolsó találkozójukon, 1951 áprilisában – írja Macui – Hirohito háláját fejezte ki a tábornoknak, hogy neki köszönhetően elkerülte háborús bűnösként való felelősségre vonást. Számos történész eddig is úgy vélte, hogy a Japánt megszálló erők nem tartották volna szerencsésnek a császár elleni bűnvádi eljárást. Személyében ugyanis garanciát láttak arra, hogy a kommunizmus nem nyer teret Japánban.

Tokióban 1946-ban 28 olyan japán kormánytagot állítottak nemzetközi bíróság elé, akiket azzal vádoltak, hogy előkészítették, kirobbantották és lefolytatták a háborút. Hét esetben halálos ítélet született, így Todzso Hidekit, a háború alatti miniszterelnököt is kivégezték. Macui szerint MacArthur magát a tokiói pert is ellenezte, mert szerinte ezzel az Egyesült Államok mindössze a világra akart befolyással lenni, és bosszút akart állni Japánon. Az amerikai tábornok szerint egyébként sem gyűlt össze elegendő bizonyíték a vádlottak terhére.

MacArthur aláírja a japán fegyverszüneti egyezményt a USS Missouri fedélzetén, 1945. szeptember 2. (Fotó: Wikimédia)

Macui visszaemlékezésiből megtudhatjuk azt is, hogy a császár a koreai háború idején megkérdezte Matthew Ridgway tábornokot, MacArthur utódát csendes-óceáni erők élén, hogy az Egyesült Államok Koreára is készül-e atombombát ledobni. Ridgeway erre csak annyit válaszolt, erről csak az elnök dönthet. A II. világháború egyik legnagyobb stratégája, a koreai háborúban az ENSZ csapatok vezetője volt.

Douglas MacArthur életéről A végzet embere címmel amerikai dokumentumsorozat is készült, amely nemcsak izgalmas portré, nem csupán egy jelentős és végletesen összetett személyiség életét tárja elénk, de képet ad az 1880-1964-ig terjedő időszakról, s a távol-keleti térségről is.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek