465 éve, 1552. október 17-én Eger váránál Dobó István kapitány vezetésével a védők visszavonulásra kényszerítették a török csapatokat. A törökök másnap megkezdték a visszavonulást.
1552. október 17-én Eger váránál Dobó István kapitány vezetésével a védők visszavonulásra kényszerítették a török csapatokat. „Achmed pasa október 18-án éjjel, miután állítólag Ali pasát azért, mert őt az ostromban való részvételre rábeszélte, kemény vádakkal és szidalmakkal illette, hadiszereit szekerekre rakatván, másnap hajnalban az egész sereggel elvonult Eger alól. Magyarország – és Eger városa – történelmének egyik leghősiesebb tette fűződik az egri vár védőinek nevéhez” – elevenítik fel az diadalt A magyar nemzet hadtörténelme című kötetben.
Gárdonyi Géza Egri csillagok című népszerű regényének is köszönhetően könnyebben elképzelhetjük Eger várának ostromát, az ellenség színes sátrait, a vár lakóinak mindennapjait és számos olyan szereplő jellemét, akik valóban éltek egykor. Noha Gárdonyi nem tudományos könyvet írt, nem egy dologbna igyekezett hű maradni a valósághoz, Tinódi Lantos Sebestyén: Eger vár viadaljáról való ének história című hőskölteményéből több szereplőt is felvonultatott, nem csak a főszereplőket, Dobó Istvánt, Bornemissza Gergelyt és Mekcsey Istvánt.
Az 1526-os mohácsi vész és Buda 1541-es elfoglalása után az oszmán birodalom Magyarország középső részén terjeszkedett tovább, míg északi részén Habsburg Ferdinándot, keleti részén, Erdélyben a Szapolyai családból választanak királyt. Fráter György országegyesítési kísérlete után, midőn II. Jánost lemondatva, Erdélyt 1551. szeptember 1-jén átadta I. Ferdinándnak, Kara Ahmed pasa másodvezír büntető hadjáratot intézett Magyarország ellen. 1552. június elején Ali budai pasa megszállta Veszprémet, a Szondi György által védelmezett Drégelyt (július 9.) és kisebb nógrádi várakat. Kara Ahmed – a portai és a ruméliai hadakkal Temesvár ellen vonult. A várat Losonczy István több mint egy hónapon keresztül sikerrel védelmezte 2300 katonájával. Idegen zsoldosai azonban – szabad elvonulást feltételezve – feladásra kényszerítették. A kivonuló őrséget a törökök – ígéretük ellenére -, felkoncolták.
Temesvár elfoglalása után a Kara Ahmed pasa vezette török fősereg a szolnoki vár alatt egyesült Ali budai pasa csapataival, és szeptember 4-én megszállta a magára hagyott Eger városát. A 60-70 ezer főnyi sereg 1552. szeptember 9-11. között érkezett a „Felvidék kapujának” nevezett egri vár alá.
– „Esküdjetek velem – mondotta Dobó.
A teremben mindenki a feszület felé nyújtotta a kezét.
– Esküszöm az egy élő Istenre…
– Esküszöm az egy élő Istenre – hangzott az ünnepi mormolás.
– …hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom. A vár védelmében elejétől végéig alávetem akaratomat a nálamnál feljebb való parancsának. Isten engem úgy segéljen!
– Úgy segéljen! – zúgták egy hanggal.
– És most magam esküszöm – szólt Dobó, két ujját a feszületre emelve. – Esküszöm, hogy a vár és az ország védelmére fordítom minden erőmet, minden gondolatomat, minden csepp véremet. Esküszöm, hogy ott leszek minden veszedelemben veletek! Esküszöm, hogy a várat pogány kezére jutni nem engedem! Sem a várat, sem magamat élve meg nem adom! Föld úgy fogadja be testemet, ég a lelkemet! Az örök Isten taszítson el, ha eskümet meg nem tartanám!
Nem kételkedett azon senki. Lángolt mindenkinek az arca, mert tűz égett mindenkinek a szívében. A Dobó esküjére minden kard kivillant. Egy lélekkel kiáltották:
– Esküszünk! Esküszünk!” (Gárdonyi Géza: Egri csillagok)
A Dobó István kapitány vezette egri védők létszáma alig érte el a 2500 főt. A 38 napos török ostrom azonban a jelentős túlerő, árulás, majd az egykori székesegyházban elraktározott lőpor felrobbanása ellenére is sikertelen maradt: 1552. október 17-én a törökök visszavonultak, s a vár magyar kézen maradt. A maroknyi hadinépnek sikerült megvédenie a várat, s így Észak-Magyarországot is a terjeszkedő török birodalomtól. Az 1552-es viadalnak állított örök emléket Gárdonyi Géza, az Egri csillagok című halhatatlan regényében, melyet a világ számos nyelvére lefordítottak.
Az egri vár védői nagy áldozatot hoztak. Tinódi Lantos Sebestyén leírja, hogy 300-nál több volt a halottak, 200-nál több a sebesültek száma, de a legenda szerint minden veszteséget túlsegített a győzelembe vetett hitük. Az ostrom után Dobó felmentését kérte, majd Kendy Ferenccel együtt erdélyi vajdává nevezték ki.
Míg Dobónak és katonáinak 1552-ben sikerült a várat megvédeni, addig 44 évvel később, 1596-ban az akkori kapitány, Nyáry Pál vezetése alatt álló idegen zsoldosok feladták azt. Egerben 91 éven keresztül a török lett az úr. A török uralom emlékét őrzi a XVII. század végén épült karcsú minaret, amely az egykori oszmán világbirodalomban legészakabbra látható ilyen építmény. A török hódoltság időszakában Eger egy több szandzsákot magába foglaló török tartomány, vilajet székhelye lett.
Eger várát 1687 decemberében hagyták el a törökök. Bár a visszafoglalás nem ostrommal, hanem kiéheztetéssel történt, a város teljesen leromlott állapotba került. A falakkal körülvett területen az egykori feljegyzések szerint mindössze 413 ház volt lakható, s ezekben is főként visszamaradt török családok laktak.
A török kiűzése után a felszabadított várost a császári kormányzat kincstári birtoknak tekintette. I. Lipót 1688-ban Egert szabad királyi várossá nyilvánította. Ez azt jelentette, hogy mentesült az egyházi földesúri terhek alól. A szabadkirályi városi állapot azonban csak 1695-ig tartott, mert a visszatelepedő Fenesy György püspök visszaszerezte az uralkodótól korábbi püspöki városi jogállását.
Eger ma is Magyarország egyik legszebb ősi, műemlékekben gazdag városa a Mátra és a Bükk hegység között folyó Eger patak völgyében. Nevének pontos eredetét jelenleg sem tudjuk. Van olyan feltevés, hogy a hely elnevezését az Eger patak partjain valaha bőségesen növekedő „egerfáról” (azaz égerfáról) nyerte. Az évszázadok alatt leromlott állapotú vár az 1960-as évek óta folyamatos feltárási és helyreállítási munkának köszönhetően ma sok érdekes látnivalóval és a történelmi időket idéző kiállításokkal várja a látogatókat, 2001-ben „Az év múzeuma” címet is elnyerte.
