Quantcast
Egy nap az emberi jogokért - Cultura.hu
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Egy nap az emberi jogokért című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Egy nap az emberi jogokért

Szerző: / 2013. december 10. kedd / Aktuális, Háttér   

Emberi jogok napja„Minden emberi lény szabadnak, egyenlő méltósággal és jogokkal születik.” Az Emberi jogok napján Erdős Virág, Müller Péter Sziámi, Molnár Péter, Horváth Kristóf és Závada Péter slammelnek a gyűlöletbeszédről.

1948. december 10-én az ENSZ-közgyűlésen elfogadták az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatot. Ennek emlékére az 1950. december 4-i ENSZ-közgyűlés december 10-ét az Emberi jogok napjává nyilvánította.

Emberi jogok napja-plalkát (fotó: Facebook / Human Rights Day)Ebben a dokumentumban foglalták össze a polgári államok alkotmányaiból ismert klasszikus politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. A nyilatkozat az emberi jogok egyetemessé válásának kezdetét jelentette, és megnyitotta a sort az ilyen tárgyú szerződések, egyezmények előtt.

Bár az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát a Föld összes állama ratifikálta, nagyon sok ország megsérti előírásait. A kisebbségek és a menekültek szenvednek a legtöbbet az emberi jogok megsértése miatt.

„Minden emberi lény szabadnak, egyenlő méltósággal és jogokkal születik. Értelemmel és lelkiismerettel rendelkező lényként, testvéri szellemben kell egymás iránt viseltetniük” – mondja ki az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 1. cikke.

Magyarországon az 1867. évi kiegyezés után vált hangsúlyosabbá az emberi jogok védelme: 1878-ban a büntető törvénykönyv módosításával bevezették a személyes szabadság és sérthetetlenség elvét, 1895-ben törvény született a vallásszabadságról, 1914-ben pedig a sajtószabadságról szóló törvényt hagyták jóvá a honatyák.

A II. világháború után az 1946. évi I. törvény, a köztársasági törvény foglalkozik először az emberi jogok védelmével. Az 1949-ben elfogadott alkotmány általánosítva tartalmazta a legfontosabb szabadságjogokat.
Magyarországon 2009 óta az emberi méltóság nemzeti emléknapjaként ünneplik e napot.

Kiállítás-megnyitó, emberi jogi évértékelő, slam poetry és koncertek

A Gödör Klub idén is megszervezi rendezvényét december 10-én, az Emberi jogi világnapján. A programok között szerepel kiállítás-megnyitó, emberi jogi évértékelő, slam poetry és koncertek.

A program kedden 18 órakor a Mindannyian érintettek vagyunk – Emberek a klímaváltozásban című fotókiállítás megnyitójával kezdődik. A klímaváltozást egyszerre egyéni és országos szintű problémaként bemutató, ugyanakkor a folyamatot globális kontextusba helyező kiállítás szervezője a Védegylet Egyesület – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Egy órával később, 19 órától civil évértékelő beszélgetés lesz. Az év emberi jogi szempontból aktuális kérdéseit megvitató évértékelőt 2011 óta szervez a Gödör Klub, az idei beszélgetésen részt vevő civil szervezetek között szerepel a TASZ, a Transparency International Magyarország, A Város Mindenkié Csoport (AVM), a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (Neki), valamint a Hívatlanul Csoport.

21 órától a poetry slam kerül a középpontba: Erdős Virág, Müller Péter Sziámi, Molnár Péter, Horváth Kristóf és Závada Péter slammelnek a gyűlöletbeszédről és az anti-diszkriminációról. Ezután a terep a koncerteké: először a Véletlen Blues Band játszik, majd 23 órától a civil ügyekben és emberi jogokban évtizedek óta aktív Korai Öröm ad akusztikus koncertet.
A rendezvény minden programja ingyenes.