Szabó Balázs népzenész kapta 2012-ben az Aegon művészeti díj társdíját, és a vele járó nettó 2 millió forintot. A díjra 2012 Aegon művészeti díjasa, Grecsó Krisztián jelölte.
Szabó Balázs egy észak-alföldi kistelepülésen, Tetétlenben született. Grecsó Krisztián egy dél-alföldi kistelepülésen, Szegváron született. A két falu közti távolság nagyjából 150 km. Ez a 150 kilométernyi távolság nemcsak attól tűnt el, hogy ma már mindketten Budapesten élnek és zenélnek-írnak.
Sokkal inkább attól, hogy ez a díj összehozta őket. Grecsó Krisztián nem ismerte Balázst személyesen, egy véletlenül jött közös fellépésen figyelt fel rá. Krisztián a társdíjas bejelentése előtt elárulta, soha annyi koncertre, kiállítás-megnyitóra és egyéb művészeti eseményre nem kapott meghívót, mint az elmúlt fél évben, mióta a díjat átvehette. Végül azonban választottjával, Szabó Balázzsal véletlenül találkozott a „könyvheti őrület közepén”, amint éppen egy Radnóti-vers megzenésítését adta elő. „Akkor döntöttem el, hogy ő méltó a díjra” – idézte fel az író, hozzátéve: Szabó Balázs a fiatal Sebő Ferenchez hasonlóan összetett személyiség.
A pár hónapig tartó keresgélés, hogy ki is legyen a társdíjazott, filmszerűen kerek történetté állt össze. Balázs játszott a Suhancos zenekarban, volt bábszínész a kecskeméti Ciróka, a debreceni Vojtina és a pécsi Bóbita Bábszínházban, vezette az m2 Csudaszombat című gyermekműsorát, jelenleg pedig a Szabó Balázs Bandája tagja.
Két hasonló sors, hasonló indíttatás, útkeresések, Budapest „bevétele” és a népzene iránti mindvégig meglévő elköteleződés ismeretlenül is ismerőssé tette őket, mára pedig még egy dolog köti össze őket: 2012-ben ők lettek a művészetet támogató két Aegon-díj, az Aegon művészeti díj és az Aegon társdíj díjazottjai.
