Végső búcsút vettek hétfő este egykori rezidenciája, az ősi windsori kastély Szent György-kápolnájában II. Erzsébet királynőtől.
II. Erzsébetet, a néhai brit uralkodót (Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és más birtokok, területek királynője, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezője), aki csaknem 71 évet töltött az Egyesült Királyság trónján, szeptember 8-án, életének 97. esztendejében, Balmoralban, a királyi család nyári skóciai rezidenciáján érte a halál.
Apja, VI. György király 1952. február 6-án, alig 57 esztendősen elhunyt, a fiatal Erzsébetre hagyva az Egyesült Királyság trónját.
Ő volt a negyvenedik angol-brit uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmost 1066 karácsonyán királlyá koronázták a londoni Westminster-apátságban, de a 97. életévéhen elhunyt királynő egyik elődjének sem adatott meg ilyen hosszú élet és ennyi idő az angol trónon.
A nagy-britanniai hosszúsági rekordját II. Erzsébet királynő már 2015. szeptember 9-én megdöntötte. Ezt a rekordot addig a napig üknagymamája, az 1901-ben, 82 évesen elhunyt Viktória királynő tartotta 63 évvel, hét hónappal és három nappal
II. Erzsébet édesapja, VI. György király nem – és így idősebb leánya sem – volt egyenes ágon trónvárományos,
mindketten György bátyja, VIII. Eduárd „jóvoltából” kerültek a brit trónra. Eduárd ugyanis a korona helyett egy elvált amerikai hölgy, Wallis Simpson kegyeit részesítette előnyben, és 1936. december 10-én, alig 327 napi uralkodás után, a koronázást meg sem várva átadta helyét öccsének, Albert yorki hercegnek, aki csak uralkodói névként választotta a György nevet.
II. Erzsébet királynő első miniszterelnöke a tizenöt közül Winston Churchill, a világháborús győző volt. A Kremlben és a Fehér Házban is még azok a vezetők ültek – Moszkvában Sztálin, Washingtonban Harry Truman –, akik közvetlenül részesei voltak a második világháborúnak.
Az utóbbi negyedszázad hét brit miniszterelnöke közül öt – Tony Blair, David Cameron, Theresa May, Boris Johnson és a jelenlegi kormányfő, Liz Truss – már II. Erzsébet királynő trónra lépése után született, és a Blairt követő Gordon Brown is csecsemő volt még, amikor Erzsébetet a sors nem egészen 26 évesen, édesapja halálának pillanatában a trónra emelte.
A halálának bejelentését követő tíznapos gyászidőszak és gyászszertartás-sorozat utolsó mozzanataként, hétfőn a London nyugati határában fekvő legnagyobb királyi rezidenciára, a csaknem ezeréves windsori kastélyba szállították koporsóját.
A kastély Szent György-kápolnájában, 800 meghívott jelenlétében végső gyászistentisztelettel vettek búcsút a királynőtől, majd koporsóját leeresztették a kápolna királyi kriptájába.
A legszűkebb királyi család késő este még lerója kegyeletét az egykori uralkodó előtt, de ez a búcsúaktus már a kamerák távollétében, a nyilvánosság teljes kizárásával zajlik.
II. Erzsébet királynő sírboltját a Szent György-kápolna VI. György királyról – a királynő 1952-ben elhunyt édesapjáról – elnevezett kis emlékkápolnájában alakították ki. Itt nyugszik a néhai uralkodó édesanyja és édesapja, valamint 2002-ben elhunyt húga, Margit hercegnő.
A főkápolnához toldott kis emlékkápolna kriptájában helyezték el hétfőn II. Erzsébet királynő néhai férje, Fülöp edinburghi herceg koporsóját is.
II. Erzsébet királynő és férje, Fülöp herceg több mint 73 évig élt házasságban, és ez is rekord lett az angol-brit monarchia történetében.
Fülöp herceg tavaly áprilisban, életének századik, Erzsébettel kötött házasságának 74. esztendejében hunyt el, és tőle is a windsori Szent György-kápolnában vettek búcsút. Már akkor bejelentették azonban, hogy nyughelye ideiglenes, és hitvese halála után koporsóját a kápolnán belül átviszik II. Erzsébet temetkezési helyére, a VI. György emlékkápolnába, így mindkettőjüknek ez a végső nyughelye.
A királynő koporsóját a múlt héten négy napra felravatalozták a londoni parlament legősibb épületében, az 1097-ben emelt Westminster Hallban.
A ravatal brit idő szerint hétfő reggelig volt látogatható, és az előzetes becslések szerint valószínűleg meghaladta a félmilliót azoknak a száma, akik lerótták tiszteletüket a néhai uralkodó koporsójánál.
A koporsót hétfő délelőtt átvitték a Westminster Halltól 250 méterre emelkedő Westminster-apátságba, az angol-brit monarchia ősi londoni koronázó templomába, ahol búcsúszertartást tartottak a királynő emlékére.
A ceremónián kétezer meghívott vendég vett részt, köztük Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök. Jelen voltak a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség országainak vezetői is, köztük Justin Trudeau kanadai, Anthony Albanese ausztrál és Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök.
Az európai monarchiák uralkodói is részt vettek a Westminster-apátságban tartott szertartáson.
A néhai királynő koporsóját a brit monarchia és az uralkodóház lobogója, a Royal Standard borította, és tetején elhelyezték a koronázási ékszerekkel együtt a kétezer gyémánttal ékesített birodalmi állami koronát (Imperial State Crown).
A koporsót a londoni apátságból vitték a fővárostól 25 kilométerre fekvő Windsorba, amely az 1820-ban elhunyt III. György király óta az összes brit uralkodó végső nyughelye.
A windsori Szent György-kápolnában tartott szertartáson részt vettek a királyi család legmagasabb rangú tagjai élükön II. Erzsébet királynő elsőszülött fiával és utódjával, III. Károly királlyal. Jelen voltak Károly testvérei, Anna hercegnő, András yorki herceg és Eduárd, Wessex grófja, valamint a király két fia, Vilmos walesi herceg, a trón várományosa és Vilmos öccse, Harry sussexi herceg.
II. Erzsébet hétfői búcsúztatásával véget ért a brit kormány által az uralkodó halála utáni naptól meghirdetett tíznapos gyászidőszak, amelynek ideje alatt félárbocra eresztették a közintézményeken a brit lobogókat, és országszerte számos kulturális és sporteseményt töröltek vagy halasztottak későbbre.
II. Erzsébet királynőtől rendkívül nagyszabású, katonai tiszteletadással kísért állami temetésen vettek végső búcsút hétfőn. A rendezvény példátlan biztonsági intézkedések közepette zajlott: biztosításában tízezer rendőr vett részt.
A brit kormányzati protokoll alapján állami temetés csak uralkodóknak és kivételes tekintélyű állami vezetőknek jár, így az ilyen jellegű búcsúszertartás rendkívül ritka.
Legutóbb Sir Winston Churchill volt brit miniszterelnököt búcsúztatták állami temetésen 1965-ben. Előtte II. Erzsébet királynő édesapjától, VI. György királytól vettek búcsút állami temetéssel 1952 februárjában.
Az utóbbi három évszázadban egyetlen olyan brit uralkodó volt, akit nem állami temetésen búcsúztattak: VIII. Eduárd, aki 1936. december 10-én, alig 327 napi uralkodás után, a koronázást meg sem várva lemondott trónjáról. Eduárd ugyanis házasságot kívánt kötni elvált amerikai kedvesével, Wallis Simpsonnal, és ez az akkori szigorú protokollnormák szerint összeegyeztethetetlen volt uralkodóként és az anglikán egyház világi vezetőjeként betöltött státusával.
Így került a brit trónra VIII. Eduárd öccse, VI. György, majd az ő halála után, 1952. február 6-án elsőszülött leánya, II. Erzsébet királynő, akinek 70 évi és 214 napi uralkodása rekord az angol-brit monarchia évezredes történetében.
