Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Elfeledett szomszédaink című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Elfeledett szomszédaink

Szerző: / 2012. július 18. szerda / Aktuális, Programok   

Pápai zsidók mindennapjai, avagy az Elfeledett szomszédaink. Egy fotókiállítás a Pápáról és környékéről 1944-ben elhurcolt zsidó származású magyarokról és magyaroknak.

Megnyílt a pápai zsinagógában az Elfeledett szomszédaink címet viselő fotókiállítás, amely a Pápáról és környékéről 1944-ben elhurcolt zsidó származású magyaroknak állít emléket. A rendhagyó kiállítás nem a holokauszt szörnyűségeit mutatja be, hanem azoknak a zsidó családoknak a mindennapi életét, amelyek Nyugat-Magyarország egyik legnépesebb zsidó közösségének tagjaiként a város megbecsült polgárai voltak.

A mintegy 500 fotó megtekintésével választ katphatunk arra is, hogy kik építették, kik lakták a házakat, amelyben a mai pápaiak élnek. Képek a háború előtti időkből, köztük családi, portré, társasági eseményt megörökítő, szabadtéri és műtermi, valamint munkaszolgálatos fotók. Több száz dokumentum is előkerült: eddig elrejtett visszaemlékezések, családi történetek, anyakönyvi okiratok, koncentrációs táborból elbocsátó igazolványok, munkaszolgálatból származó, deportáló vonatból kidobott levelezőlapok.
A kiállított fotókból és dokumentumokból a város történetének különleges apró részletei bontakoznak ki. A látogatók egyebek mellett megtudhatják, mit tartalmazott Esterházy gróf zsidóknak kiadott védlevele, és azt is, ki volt a 40-es évek elején Pápa legszebb lánya, akibe minden végzős gimnazista szerelmes volt.

Elfeledett szomszédaink, zsidó családok Pápán

Pápán a 18. században telepedtek meg először nagyobb számban zsidó iparosok és kereskedők. Leszármazottaik száz évvel később a város lakosságának ötödét tették ki, egyebek mellett ők virágoztatták fel a textilipart, a pipagyártást, pápai húsipart. A közösség építtette Magyarország akkor harmadik legnagyobb zsinagógáját 1846-ban. A zsidótörvények 2700 pápai városlakót minősítettek nem kívánatosnak, majd megsemmisítendőnek. Közülük néhány százan élték túl a világháborút, de ennél is jóval kevesebben költöztek vissza szülővárosukba.

A kiállítás július 15-től október végéig tart nyitva. A kiállítás szeretné felhívni figyelmet a pápai zsinagóga gyönyörű, felújításra váró épületére is.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek