Nemzedékek hallgatták rendszeresen műsorait, olvasták könyveit. Meghalt a Halló, itt Rádió!, Mesélő Magyarország és a Miska bácsi levelesládája című műsorok vezetője, Padisák Mihály író, újságíró.
Nem sokkal 84. születésnapja után szombaton elhunyt Padisák Mihály író, újságíró, a Magyar Rádió volt szerkesztő-riportere, a Miska bácsi levelesládája című műsor vezetője – tudatta Padisák Mihályné, az irodalmár-újságíró özvegye az MTI-vel.
Padisák Mihály 1930. június 13-án született Budapesten, tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, magyar-történelem szakon végezte. Csaknem fél évszázadon keresztül, 1952 és 2001 között volt a Magyar Rádió munkatársa, szerkesztő-riportere, játékmestere, műsorvezetője, dramaturgja.
Olyan legendás műsorok fűződnek a nevéhez, mint a Zsákbamacska (1964-68), a Halló, itt Rádió! (1965-66), a Diákélet (1965-68), a Játsszunk együtt! (1969-75), a Mesélő Magyarország (1970-75), a Játékmester kerestetik (1975-76) és a Miska bácsi levelesládája (1976-2001).
„Nincs évszázados családfám, nem voltak jeles őseim; jöttem a „tisztes” szegénységből, felfelé tekintő nagyanyám jóvoltából „úri napszámosnak”, kishivatalnoknak szánva, s lettem, aminek sorsom, munkám lenni adatott: a nemzet napszámosa. Határon inneni és túli magyaroké. Nem áll majd szobrom a nemzeti panteonban, de kaptam egy csendes, meghitt zugot százezrek szívében, akiknek azt tudtam adni, ami egymásra acsargó századunkban a legfontosabb: emberi szót, ha kellett, vigasztalást, ha úgy hozta, ösztönzést, biztatást, és mindenek előtt bizodalmat abban, hogy minden látszat, minden politikai bakugrás, köpönyegforgatás és porhintés közepette létezik még emberség és önzetlen szeretet is ebben az egyre inkább elembertelenedő „globális” világban.
Életem viharos volt, miként e század. Csapott be mellettem ágyúgolyó, érte bombatalálat a házunkat, sihedernyi barátaimat katonaszökevényként végezték ki nyilas „honfitársaink”, temettem bombatölcsérbe keményre fagyott holtakat, németek hajtottak ki tankcsapdát építeni, lődöztek utánam oroszok.
Fogtam Péter fiam kezét, amikor meghalt fehérvérűségben, és belenézhettem 11 éves Kamilla unokám sírjába is. Tizenhét évesen rám adták a halotti szentséget, az utolsó kenetet, ám tökrészeg volt a lelkiatya, s azóta valahogy nem tisztelem az egyház felkent szolgáit. Ők is gyarlók és esendőek.” (Padisák Mihály, Napkút Kiadó)
Padisák Mihály számos könyv szerzője, társszerzője, ezek között van a Játékmesterek kis kézikönyve (1970), a Játsszunk együtt! (1974), az Ötlettár (1975), a Játszani tudni kell (1977), a Kedves Miska bácsi! (1988), a Mindenki játékoskönyve (1990), a Miska bácsi „titkai”: félszáz év gyermekvilága egy rádióműsor tükrében (2008), a Félszáz év a mikrofon előtt (2010).
Az aranytollas újságíró, a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjének birtokosa megkapta a Magyar Rádió nívódíjait is, illetve átvehette a kiváló népművelő (1977) kitüntetést és a Köztársasági Elnöki Arany Emlékérmet (1998). Magyar Örökség-díjjal ismerték el a munkásságát 2000-ben, illetve Prima-díjjal 2004-ben. Csobánka és Erdőkertes díszpolgára.
A Magyar Rádió Zrt. Padisák Mihályt saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.
