Elkezdődött kedden a 69. Frankfurti Könyvvásár, a világ legnagyobb könyvszakmai találkozóját Angela Merkel és Emmanuel Macron, a házigazda Németország kormányfője és a díszvendég Franciaország államfője nyitotta meg.
Az ötnapos vásáron több mint száz országból nagyjából 7100 kiállító vesz részt. Csaknem 40 ezer alkotást mutatnak be hagyományos vagy digitális formátumban. A díszvendég Franciaországból a leghíresebb kortárs szerzők személyesen is megjelennek, köztük Michel Houellebecq és Yasmina Reza. A német kiadók 155 francia mű fordítását jelentették meg a vásárra, amelyen a francia nyelvterület 269 kiadója vesz részt.
A frankfurti könyvvásár az első három szakmai nap után irodalmi fesztivállá alakul át. A szervezők a tavalyihoz hasonlóan nagyjából 300 ezer vendégre számítanak. Több mint 4 ezer felolvasást, konferenciát, író-olvasó találkozót szerveztek nekik például Dan Brown, Ken Follett és Nádas Péter részvételével.
A magyar stand új arculatát a kassáki modernizmus és a 21. század találkozása ihlette
A magyar standot és a magyar irodalmi programot a Balassi Intézet Publishing Hungary nevű programja és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) szervezi, a többi között bemutatják Kiss Tibor Noé Aludnod kellene című regényének szeptemberben megjelent német kiadását, amely a Stumme Wiesen (Néma mezők) címet kapta, és a német nyelvterületen is rendkívül népszerű, tavaly elhunyt Esterházy Péter utolsó műve, a Hasnyálmirigynapló német kiadását.
Az összegzés szerint a korábbi 100 helyett idén 130 négyzetméteren várja a magyar stand a kortárs magyar irodalom iránt érdeklődőket a legkiemelkedőbb könyves eseményen, ahol idén először a KKM-Balassi Intézet Publishing Hungary programja finanszírozza a magyar megjelenést. Mint az közismert, a magyar irodalom egyik legfontosabb nemzetközi közvetítője a német könyvpiac, s a legjelentősebb szakmai esemény a Frankfurti Könyvvásár, ahol az idén több mint 7000 kiállító standja található meg.
A magyar stand a Németországban képzőművészként közismert Kassák Lajos – születésének 130., halálának 50. évfordulójára emlékezve – legjellemzőbb formaelemeiből, a modernizmus tipikus anyagainak felhasználásával készült a paradigma: ariadne cég tervezésében. A kiállítótér nemcsak nagyobb és látványosabb, hanem idén először arra is lehetőség nyílik, hogy a magyar szerzőket népszerűsítő programok ne külső helyszíneken, hanem a standon belül kapjanak helyet.
„A könyvvásáron műveivel megjelenő valamennyi szerző hozzájárul ahhoz, hogy Európa mind erősebbé váljék.”
Az egykori NDK-ban felnőtt német kancellár köszöntőjében a vasfüggöny leomlása előtti időkre utalva hangsúlyozta: aki átélte, hogy a hatalom korlátozása miatt nem olvashat el könyveket, amelyeket szeretne, az teljes szívvel küzd a könyvekben is megtestesülő szabadságért.
A társadalomnak szüksége van az írókra, hogy ötleteket adjanak és hidakat építsenek a mai világban, amelyre jellemző, hogy sokan a nyitottság helyett „elbujdokolnak saját országukba és saját világukba” – fogalmazott Angela Merkel.
A könyvvásáron műveivel megjelenő valamennyi szerző hozzájárul ahhoz, hogy Európa mind erősebbé váljék. Ezt mutatja a német-francia kapcsolatok története is, hiszen a háborúk és viták ellenére a két ország kultúrája folyamatosan megtermékenyíti egymást, amivel Európa fejlődését is előmozdítja – tette hozzá Angela Merkel.
Aláhúzta, hogy a szerzői jogok védelme a digitális átalakulás miatt egyre nehezebb. Az élet szinte minden területét átható változásban egyensúlyt kell teremteni a digitális jövő és a kulturális, szellemi teremtő erő között, de ezt a feladatot még nem sikerült megoldani az Európai Unióban törvényi szabályozással. Ezért a könnyvásár arra is jó alkalom, hogy a francia elnökkel „együtt tovább törekedjünk az európai megoldásra” – mondta Angela Merkel.
Kiemelte: nem szabad megengedni, hogy az EU lemaradjon a digitalizációban a világ más nagy térségei mögött.
Emmanuel Macron köszöntőjében hangsúlyozta: a nyelv a többi nyelvvel kialakuló kölcsönhatásból meríti önazonosságát, ami azt mutatja, hogy a sokszínűség gazdagság. Mint mondta, „tévedünk, ha azt hisszük, hogy értékeink védelme érdekében be kell zárkóznunk”.
„Küzdenünk kell kultúránkért és könyveinkért, mert kultúra nélkül nem létezhet Európa” – mondta a francia államfő.
Felvetette, hogy ki kellene alakítani az egyetemek egy új típusát, az úgynevezett európai egyetemet, amelynek révén a fiatalok szabadon mozoghatnak országok és nyelvek között.
