Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Esterházy Péter-emlékest című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Esterházy Péter-emlékest

Szerző: / 2017. július 14. péntek / Aktuális, Programok   

Halálának első évfordulóján Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat című művét írók, költők olvassák fel.

Halálának első évfordulóján Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat című művét írók, költők olvassák fel:

Szabó T. Anna, Dragomán György, Szvoren Edina, Bartis Attila, Boldizsár Ildikó, Spiró György, Kántor Péter, Nádasdy Ádám, Bán Zsófia, Bencsik Orsolya, Szaniszló Judit, G. István László, Hevesi Judit, Krusovszky Dénes, Virág Erdős, Kiss Tibor Noé, Garaczi László, Totth Benedek, Turi Tímea, Szijj Ferenc, Darvasi László.

Közreműködik: Lukács Miklós (cimbalom) és Dés László (szaxofon)

Esterházy Péter író (1950-2016) (Fotó: PIM) Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat

„Egy kitelepített család az Isten háta mögött. Egy testvérpár: az egyiket a szavak érdeklik, a másikat az Isten. Nem tűnik ez feloldhatatlan ellentétnek. Az idősebb fiú mondatokból épít láthatatlan világot, süketnéma öccse szavai ugyan nem hallhatók, mégis ő meséli el a történetüket. Most akkor melyikük a Júdás? 
Az anya nem keresi senki kedvét, az apa iszik. Az egri nagymamával csak titokban lehet találkozni, a másik meg bár velük él, folyton az Úrral beszélget, és magát a jóságot keresi. Na és az Isten: a Mennyben, a kereszten, a káromló szavakban, az imákban és a saját történetében. A szomorú, boldog Isten.
Az Egyszerű történet vessző száz oldal második könyve az istentelen 20. század közepének regénye, szereplői mind a saját útjukat járják, bár egyetlen szobában élnek. Hogy a kiszolgáltatottság választja el őket, vagy eleve el vannak választva egymástól, azt csak az Isten tudja. Mindegyikük magányos. Az Isten is: a Mennyben, a kereszten, a káromló szavakban, az imákban és a saját történetében.” (Péczely Dóra)

Esterházy Péter (1950–2016) 1950-ben született Budapesten. Az ELTE matematikus szakán végzett, 1978 óta szabadfoglalkozású író. Első könyve, a Fancsikó és Pinta 1976-ban jelent meg, a kritikusok lelkesen üdvözölték, és megszavazták „az év legjobb első prózakötetének”. Új volt a hang, és ezt megerősítette következő könyve is, a Pápai vizeken ne kalózkodj! Az irodalomtörténeti jelentőségű Termelési-regényben (1979) a Kádár-kor társadalmának működési – vagy ha úgy tetszik – működésképtelenségi mechanizmusát szellemes kedéllyel, felszabadító iróniával rajzolta meg. A Bevezetés a szépirodalomba (1986) című gyűjteményben a képregénytől az anekdotáig, az automatikus írásműtől a cizellált stílusimitációig sok minden megtalálható: a Kis Magyar Pornográfia, a Fuharosok vagy A szív segédigéi.
2008-ban pedig új Esterházy-regénynek örülhettek az olvasók, a Harmonia cælestis és a Javított kiadás apakönyvei után huszonhárom évvel később, a Semmi művészet megjelenésével nyer új jelentést A szív segédigéinek utolsó mondata: „Mindezt majd meírom még pontosabban is“, és a mondatot megelőző segédigékbe tört anyahalál-könyv.

A PIM és a Magvető Kiadó közös szervezésében.
A belépés ingyenes.
Esterházy Péter-emlékest Facebook-oldala 

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek