Benedek Miklós Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész ironikus és szellemes stílusa mindig hordoz valami különös eleganciát.
Benedek Miklós 1946. szeptember 26-án született Budapesten. Édesanyja a Kulturális Kapcsolatok Intézeténél dolgozott, édesapja Benedek Tibor, a pesti kabarék elmaradhatatlan figurája volt, aki kivételes műveltségű színész volt – több nyelven beszélt, kedvelte, sőt érti is a képzőművészet számos ágát, sok mindent tud az irodalomról – törzshelyén, a Luxor kávéházban előadás után sokszor hajnalig diskurál többek közt Kellér Andorral és Hatvany Lajossal.
„Apám azt szerette volna, ha nála maradok, de a bíróság másként döntött, és csak a vasárnapokat tölthettem vele. És ilyenkor délutánonként vitt magával engem is a Vidám Színpadra, ahol csodaembereket láttam a színpadon. Az öltözőben találkoztam Salamon Bélával, Alfonzóval, Kazal Lászlóval, Kabos Lászlóval, Kellér Dezsővel, apámmal és a többi korabeli komikussal… Ennek később, gimnazista koromban vetett véget egy lidérces reggel, amikor közölte anyám, hogy ne menjek iskolába, mert apám öngyilkos lett”
– közölte a Színház Online a Nők Lapja tavaly szeptemberben készített interjúja alapján.
Emlékei szerint ötéves kora óta színész akart lenni. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán Szinetár Miklós osztályába járt, 1965-ben egyik osztálytársával, Vallai Péterrel megnyerték a Ki mit tud paródiakategóriáját. 1969-ben diplomázott, majd a Nemzeti Színházhoz szerződött.
Ő volt a szellemi atyja a Budapest Orfeum című zenés produkciónak, amelyet 1979-ben Császár Angelával és Szacsvay Lászlóval közösen hoztak létre. A legendás előadást különböző színpadokon csaknem négyszázszor játszották el egy évtizeden át, és bejárták vele a világot is.
1983-tól húsz évig volt a Katona József Színház tagja, itt kezdett el rendezni is.
A 2002-ben megnyílt új Nemzeti Színházba Schwajda György hívta meg, Prosperót játszotta Shakespeare A vihar című komédiájában. Egy év múlva, már Jordán Tamás igazgatása alatt lett a társulat tagja, 2009-ben azonban megszűnt szerződése, ismét szabadúszó művész lett.
1992-től tizenöt évig oktatott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A kilencvenes években a Magyar Színészkamara ügyvivője, 2017 óta az Orlai Produkciós Iroda társulatának tagja volt.
Szabadúszó művészként az ország szinte minden színházában játszott vagy rendezett.
Benedek Miklós a két háború közötti pesti polgár figuráját, stílusát, modorát keltette életre, de alakításában mindig volt egy kis fintor, kis tragikomédia. Klasszikus szerepekben és modern darabokban egyaránt emlékezetes alakítást nyújtott.
Játszott többek között a Katona József Színházban a Mirandolinában, a Tarelkin halálában és Füst Milán Catullusában, valamint Bulgakov Menekülésében. A Játékszínben eljátszotta a Hyppolit, a lakájt, a Nemzetiben Pilátust a Mester és Margaritában.
A Vígszínházban szerepelt a Csókos asszony, a Nóra és a Játék a kastélyban című darabokban. Az Orlai Produkció keretében játszott A nagy négyes, A folyón túl Itália, az Aranytó, a Heisenberg előadásokban, szíre vitte a Riviérát, jelenleg a Hárman a padon című produkcióban.
Rendezőként több Heltai- és Molnár-darabot, számos komédiát, zenés játékot vitt színre, ő jegyzi Szacsvay László Szép Ernő-estjének színpadra állítását is.
2008-ban a Nemzeti Színház Háziszínpadán Benedek Miklós állította össze és rendezte a Tingli-tangli – 101 éves a magyar kabaré címmel mutattak be zenés játékot, melyet Ady Endre, Békeffy László, Deréki Antal, Gábor Andor, Hegedűs Gyula, Karinthy Frigyes, Kőváry Gyula, Molnár Ferenc, Steinhardt Géza, Szép Ernő, Szilágyi György műveiből állított össze.
„Szeretném bizonyítani, hogy a kabaré nem szellemtelen, unalmas, van létjogosultsága, értelme. A kabaré színház, rendezésében található benne kuplé, vers és novella. Ez jellemezte régen a műfajt, s ennek a hangulatát szeretnék megjeleníteni. S bár nem szándékoztak direkt aktualizálni, azért ezalatt a 100 év alatt túl sok változás nem történt a politika és erkölcs dolgában” – mondta.
Számtalan tévé- és játékfilmben is feltűnt, mint a Fényes szelek, A Pogány Madonna, az Akli Miklós, A három testőr Afrikában, a Presszó, a Sorstalanság, a De kik azok a Lumnitzer nővérek? vagy az S.O.S. szerelem!, Szabadesés. Szerepelt a Turnéban és A szeleburdi család című tévéfilmben.
A Macskafogó című rajzfilmekben Mr. Teufelnek kölcsönözte hangját, s ő volt Sut, a tépett farkú róka hangja is a Vukban.
Alakításait fegyelmezettség, intelligencia, sajátos humor és alapos kidolgozottság jellemezte.
Nagyobbik fia, Benedek Tibor háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a magyar férfiválogatott egykori szövetségi kapitánya 2020-ban hunyt el. Kisebbik fia, Benedek Albert a családi hagyományt folytatva rendezőasszisztensként, íróként és fordítóként, és színészként is tevékenykedik.
Benedek Miklóst 1981-ben Jászai Mari-díjjal, 1989-ben érdemes művész címmel jutalmazták. 1998-ban vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést, 2012-ben kiváló művész címmel ismerték el.
2016-ban Kossuth-díjjal tüntették ki utánozhatatlanul eredeti, kifinomult és elmélyült játékmódja, rendkívüli stílusérzékről tanúskodó emblematikus szerepformálásai, valamint a klasszikus kabarék világát is népszerűsítő kivételes és méltán nagyra értékelt művészi pályája elismeréseként. 2020 óta a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, tavaly szeptemberben a nemzet színészei közé választották a július 19-én elhunyt Balázsovits Lajos helyére.
Benedek Miklós, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, színházi rendező, érdemes és kiváló művész méltósággal viselt betegség után, életének 78. évében halt meg. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja élete végéig színpadon állt – írták a közleményben.
