„Ezt a vad mezőt ismerem” mottóval Buda Ferenc, Temesi Ferenc, Szálinger Balázs, Vathy Zsuzsa beszélgetnek a vidéki Magyarországról Bukta Imre Másik Magyarország című kiállítása kapcsán.
Bukta Imre Másik Magyarország című kiállításához kapcsolódóan irodalmi programmal várnak minden érdeklődőt a Műcsarnokban. Beszélgetés és felolvasás Bukta Imre kiállításához kapcsolódóan Buda Ferenc költő, műfordító, Temesi Ferenc író, Szálinger Balázs író és Vathy Zsuzsa író közreműködésével.
Bukta Imre tematikus kiállítása új installációkra és táblaképekre épül, melyekhez szerves módon illeszkednek az életmű korábbi emblematikus darabjai. Az alkotások meghatározó témája a hagyomány átalakulása, a természet elidegenedése, az épített örökség enyészete és az erkölcsi értékek válsága. A társadalom peremén élő emberek mindennapos, nemegyszer kétségbeesett küzdelme egyéni boldogulásukért.
Bukta művészeti eszköztárában ugyanúgy találhatók jól beazonosítható, figuratív festészeti és grafikai motívumok, mint applikált tárgyak: betakarított termény, tök, kukoricaszár, farönk vagy éppen a favágáshoz használt láncfűrész, disznóvágó kés, elnyűtt konyhaasztal. Míg a régebben készült, fanyar irónia által uralt, jórészt konceptualista munkák szorosan kapcsolódnak a föld, a mezőgazdaság világához, az új alkotásokban egy olyan erős egzisztencialista alapállás érhető tetten, amely általánosabb érvénnyel jelenít meg sorskérdéseket. Ettől aligha független, hogy Bukta Imre művészetében felerősödött a melankolikus látásmód és a szakrális jelleg.
Új képein gyakorta élénk színekből építi fel a valóság szilánkokra és buborékokra szétdarabolódó fiktív látványait, ilyenformán sok-perspektívájú, bonyolult szerkezetű, mégis egyértelmű jelentést hordozó műveket hozva létre. Hasonlóképpen a valóságosnak szimulált terekbe helyezett videóinstallációi is egyre poétikusabbak: a filmi képsorok közérthető nyelvén szólnak az élet banális vagy éppen végső, nagy kérdéseiről.
A Másik Magyarország című tárlat a művész eddigi legnagyobb hazai kiállítása.
Bukta Imre (1952) Munkácsy-díjas, érdemes művész szülőfalujában, Mezőszemerén, majd Leninvárosban (a mai Tiszaújvárosban) kezdte pályáját, de hamar Szentendrére került, ahol bekapcsolódott a Vajda Lajos Stúdió munkájába. Budapesten 1978-ban rendezte első kiállítását – azóta folyamatosan jelen van hazai és külföldi tárlatokon. Háromszor szerepelt a Velencei Biennálén – több más neves művészeti seregszemle mellett –, részt vett a párizsi és a Sao Paulo-i biennálén is. Művei számos külföldi és hazai közgyűjteményben megtalálhatóak. Retrospektív kiállítását 2008-ban a debreceni MODEM-ben rendezték meg. Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. Tanít az egri Eszterházy Károly Főiskola Vizuális Művészeti Tanszékén és a budapesti Képzőművészeti Egyetemen.
„Ezt a vad mezőt ismerem”
Beszélgetés és felolvasás – a vidéki Magyarország a kortárs irodalomban
Időpont: 2013. január 25. 18:00
Helyszín: Műcsarnok Klub, Budapest
Közreműködő művészek: Buda Ferenc, Temesi Ferenc, Szálinger Balázs, Vathy Zsuzsa
Moderátor: Száraz Miklós György
