Fekete István népszerűsége máig töretlen, a természettel együtt élő és érző, annak titkait jól ismerő ember volt, írásaival új műfajt teremtett. Műveit és a Tüskevár című tévésorozatot közelebbről is megismerhetjük a megnyílt Matuláriumban.
Megnyílt a Fekete István világhírű regényeinek, többek között a Tüskevár és a Téli berek népszerűsítésére, a nevében is különleges kulturális csemegét ígérő Matulárium. Az író műveit, néhány hozzá kötődő tárgyi emléket, valamint a Tüskevár egykori televíziós sorozat főszereplőit is bemutatja be a tárlat, amelynek avatásán a regénybeli Tutajos is jelen volt.
Fekete István-emlékszoba és panoptikum Keszthelyen
Az író életét, és a filmgyártás kulisszatitkait bemutató kiállítás után léphetünk a diórámatechnika segítségével megelevenedő, a Kis-Balatont hűen megidéző panoptikumba, ahol a kis halásztanya nádkunyhóval, készülő halpaprikással, a körülötte forgolódó Matula bácsival, Bütyökkel és Tutajossal idézi fel a Berek egy nyári estéjét.
A Fekete István-emlékszoba és a Tüskevár panoptikum megálmodója Túri-Török Tibor, aki a keszthelyi Fő utcán jó néhány muzeális gyűjteményt működtet már. Az új bemutatóhelyet a Vidor Játékmúzeum földszintjén alakította ki, mert úgy gondolta, hogy az író „meseszerű” munkásságához méltó hely lehet.
A megnyitón arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy Jókai Mór után valószínűleg a második legolvasottabb magyar író Fekete István, akinek legismertebb regénye tizenhárom nyelven több mint tízmillió példányban kelt el. Keszthely határában, a fenékpusztai Diás-szigeten írta meg a Tüskevárt, ezért közismert műve joggal köthető a Balaton-parti városhoz.
Túri-Török Tibor egy életnagyságú, kissé szokatlan megoldású diorámán elevenítette meg a Tüskevár világát. Nádas kunyhó, vízpart csónakkal és a nádvágás eszközei között „állnak” a regény főhősei, Matula bácsitól Tutajosig. A figurák bronzhatású égetett kerámiából készült feje azonban képkeretbe foglalva látható.
A szomszédos helyiségben rendezték be az író emlékszobáját, ahol nemcsak könyvei, hanem filmplakátok és néhány személyes tárgy, így naptára és kulacsa is a látogatók elé kerül Horváth József gyenesdiási gyűjteménye jóvoltából.
A keszthelyi avatón maga Tutajos is részt vett, pontosabban Seregi Zoltán, aki az 1966-ban forgatott tévésorozatban alakította ezt a szerepet. A ma a békéscsabai Jókai színház igazgatóhelyetteseként és rendezőjeként dolgozó egykori főszereplő úgy vélekedett, hogy Fekete István talán még ma sem foglalja el a magyar irodalomban a neki járó helyet. Sokan csupán ifjúsági regényei révén ismerik őt, holott sokkal szélesebb volt az irodalmi munkássága. Hozzátette: az író soha nem politizált, mégis egész életműve „indirekt politizálás”, hiszen olyan értékekről írt, mint az ember és a természet, egy olyan korszakban, amikor sem az embernek, sem a természetnek nem volt értéke.
Seregi Zoltán az MTI-nek jó szívvel emlékezett vissza a filmforgatásra, amiből valójában csupán három nap jutott a Kis-Balatonra, a sorozat vízi jeleneteit ugyanis a Dunán, a tassi zsilip környékén vették filmre. A legnagyobb magyar színészek, mint Bánhidi László, Zenthe Ferenc, Dajka Margit és mások szerepeltek a tévésorozatban – elevenítette fel a forgatás idején 13 éves Tutajos. Hozzátette azonban azt is, hogy évek óta ott van a fiókjában a Tüskevár folytatásából, a Téli berekből készült forgatókönyve, amit szívesen filmre vinne.
A Dombóváron működő Fekete István Kulturális Egyesület tagjaként Laki Tamás az MTI-nek elmondta: a Tüskevár 1953 és 1956 között készült. Írója ugyan sokáig indexen volt, de mégis azon kevés magyar szerző közé tartozik, akinek regénye még életében kötelező olvasmány lett az általános iskolákban.
