„Európa, hozzád, / feléd, tefeléd száll szózatom a század” Nagy művészeink nem kerülhették ki a Nyugat delejes vonzerejét: Kazinczytól Adyn át Kosztolányiig, Liszttől Bartókig mind felfedezték Európát.
A nagy, fényes Európa, amely origó, mérce, szeretve gyűlölt tanító, a vágyott gazdagság otthona, a képmutatás fellegvára – évszázadok óta nem jutunk dűlőre vele, mi magyarok. Hol Bécsből, hol Berlinből, hol Brüsszelből vártuk a híreket, a segítséget, az elismerést, miközben kint is, és bent is szerettünk volna lenni egyszerre.
Nagy művészeink nem kerülhették ki a Nyugat delejes vonzerejét: Kazinczytól Adyn át Kosztolányiig, Liszttől Bartókig és Eötvösig mind elzarándokoltak a városokba, megmérték magukat a „kintiek” mércéjével, és súlyosnak találtattak. Hírünket a világban ma is ők viszik leginkább, és mai nagy művészeink – mint koncertünk előadói – gyakran odakint találják meg a boldogulásukat. Mégis: mind hazavágynak, hazavágytak – volna.
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: EURÓPA
(részlet)
Európa, hozzád,
feléd, tefeléd száll szózatom a század
vak zürzavarában
s míg mások az éjbe kongatva temetnek,
harsány dithyrambbal én tereád víg,
jó reggelt köszöntök.
Ó ősi világrész,
te régi, te rücskös, te szent, te magasztos,
lelkek nevelője, illatokat és ízt
szürő, csodatévő, nagyhomloku, könyves,
vén Európa.
„Ebben a váratlan fordulatokkal és felszökésekkel teljes «élan vital»-ban van a magyarázata Bartók magábanálló magyar s főleg európai helyzetének. Mindent megtanult és magába szívott, amire az egykorú Európa, sőt Kelet-Európa tanította; de a döntő pillanatban a döntő lépést mindig ő tette meg, az új helyzetet teremtő kanyarodást ő hajtotta végre valamennyi nyugati és keleti kortársa helyett” – írta Bartók hatvanadik születésnapja alkalmából a Nyugatban Szabolcsi Bence.
Bartók nem csupán Magyarországot siratta kényszerű száműzetésében, de az egész Európai álmot, amelyet még épp láthatott darabokra hullni. A csodálatos mandarin Bartók Béla keleti meséje az emberi kapcsolatokról expresszionista feldolgozásban. Ma már mosolygunk a mű kálváriáján a zeneszerző és Lengyel Menyhért közötti első megállapodástól a megalázó betiltásokig, a megszakított és mindig újrakezdett próbafolyamatokon át a csaknem harminc évvel későbbi diadalig, remek koreográfusok és táncosok világsikeréig.
Hiába, hogy annakidején Magyarországon nem tűzték műsorra, hogy Németországban egy előadás után betiltották, Bartók remekműve, A csodálatos mandarin ma is ott van a táncjátékok toplistájának élén. Alig van zenész vagy koreográfus, itthon és külföldön, akit nem ihlet meg a nagyívű táncdráma. Szeressük, vagy gyűlöljük, de a Szózat hangjai egész kontinensünkről, otthonos kultúránkról is szólnak. A helyről, ahol élned, s halnod kell.
A koncerteket minden esetben Beavató előadás előzi meg.
A zenekar másfél éve minden zeneakadémiai koncert előtt 17.45 órától a koncerthez kapcsolódó beavató előadást szervez, mely ingyenesen látogatható. A beavató előadásokat Eckhardt Gábor zongoraművész, zenepedagógus tartja zenebejátszásokkal, képvetítéssel és számos zenei csemegével fűszerezve.
Európa
Az Otthon vagyunk sorozat 3. koncertje
2017. március 30., csütörtök, 19.30
Zeneakadémia
Bartók: A csodálatos mandarin
Dohnányi: Konzertstück
Bruckner: IV. szimfónia
Közreműködik: Fenyő László, cselló
Vezényel: Hamar Zsolt
Kosztolányi Dezső versét elmondja Hernádi Judit.
