Igazi irodalmi csemege vár mindenkire, aki ma este ellátogat a Kelet-korszak, Nyugat-korszak irodalmi kiállítás keretében és regénye magyar nyelvű megjelenésének alkalmából, Melinda Nadj Abonji, Svájcban élő magyar származású írónő felolvasó estjére.
Melinda Nadj Abonji 1968-ban született a vajdasági Becsejen. Zürichben tanult történelmet, publicisztikát és német irodalmat. Ír, énekel és hegedül, a Zürichi Pedagógia Főiskola tanára. Előadóművészként számos irodalmi fesztivál vendége volt, fellépett egyebek között Leukerbadban, Solothurnban, Berlinben és Klagenfurtban. Abonji 2004-ben debütált szerzőként az Ammann Kiadónál megjelent Im Schaufenster im Frühling (Tavasszal a kirakatban) című regényével, amelyet számos díjjal tüntettek ki.
2006-ban Jurczok 1001 beatboxerrel közösen megjelentett albumán különleges énekstílusával és hegedűjátékával hívta fel magára a figyelmet.
Az írónő Tauben fliegen auf című második regénye 2010-ben elnyerte a Német Könyvdíjat, valamint a Svájci Könyvdíjat. A regény magyar fordításban Galambok röppenek föl címen 2012 februárjában a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg. A Galambok röppennek fel egyszerre önéletrajzi és dokumentarista mű. Témája a haza és a hovatartozás, kulisszája pedig két kis falu – az egyik az éppen szétesőben lévő Jugoszláviában, a másik a mondén-világváros Zürich mellett.
Galambok röppennek fel
A vajdasági kisebbségi létet svájci vendégmunkásléttel felcserélő Kocsis család története jellegzetesen közép-európai, sokan érezhetik magukhoz közel állónak. Az új hazában való küszködést és megfelelni akarást a befogadó ország többé-kevésbé nyíltan megnyilvánuló idegenellenessége nehezíti, a honvágyat és az otthon maradottakért való aggódást a balkáni háború súlyosbítja. Nincs tehát könnyű helyzetben Ildikó, a regény főszereplője, hogy felcseperedve rátaláljon a saját útjára, miközben a gyermekkor színes-szagos, élettel és mesebeli figurákkal teli világa állandó konfliktusban áll az „itt és most” gyakran idegőrlő és kilátástalan helyzeteivel.
Mindennek kifejezésére az írónő sajátos nyelvezetet és egyéni mondatszerkezeteket használ, a hétköznapi nyelvet ötvözi a költőiséggel. Köztes nyelv ez, szókincsében és nézőpontváltásokban is rendkívül gazdag, egyszerre több hagyományt, kultúrát képes megteremteni, miközben egyikben sincs visszavonhatatlanul otthon. Szövegét dőlten szedett kifejezések tűzdelik: a német eredetiben is magyarul szereplő, valamint a magyar fordításban németül vagy más nyelveken meghagyott szavak – a kisebbségben élők és kivándoroltak jellegzetes nyelvhasználatához hűen.
Felolvasókörút
2012. április 2 – 4.
Budapest, Debrecen, Szeged
(német nyelven tolmácsolással)
A szerzővel beszélget: Kovács Krisztina irodalomtörténész, Debreceni Egyetem, Blaschtik Éva fordító
Időpont: 2012. április 2., 17.00 óra
Helyszín: Írók Boltja, 1061 Budapest
A regényből részletet olvas: Hámori Gabriella – Örkény István Színház, Budapest
Időpont: 2012. április 3., 17.00 óra
Helyszín: Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár, Debrecen
A regényből részletet olvas: Újhelyi Kinga – Csokonai-Színház, Debrecen
Időpont: 2012. április 4., 17.00 óra
Helyszín: Somogyi-Könyvtár, 6720 Szeged, Dóm tér 1-4
A regényből részletet olvas: Beslin Anita – Magyar Rádió, Szeged
