Gárdonyi Géza rendkívül sokoldalú egyéniség volt, író, történész, szívesen rajzolt, festett és fényképezett, a titkosírása ma is fejtörést okoz. Október 26-27 között Gárdonyi-emléknapokat tartanak Egerben az író születésének 150. évfordulója alkalmából.
Gárdonyi Géza és művei bennünk és velünk él. Az Egri csillagok, a Láthatatlan ember és az Isten rabjai című történelmi regényeivel még életében nagy sikert aratott. Kisregényei közül néhány történelmi témájú (A kékszemű Dávidkáné), de feldolgozta a városi és falusi emberek mindennapjait (Az öreg tekintetes, Aggyisten Biri!, Ki-ki a párjával). Ars poeticáját az Ida regényében fogalmazta meg. Novellái először Győrben jelentek meg 1888-ban Száz novella címmel, a Figurákhoz Mikszáth Kálmán írt előszót 1890-ben. Legismertebb elbeszéléskötete Az én falum és a Hosszúhajú veszedelem. A színházban is otthonra talált: A bor című színdarabja több mint száz előadást élt meg a Nemzeti Színházban.
Gárdonyi rendkívül sokoldalú egyéniség volt. Az írói hivatás mellett szívesen rajzolt, festett és fényképezett. Gyakran játszott hegedűjén, Dankó Pista cigányprímásnak nótaszöveget is írt.
2013-ban ünnepli az ország Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóját. A jubileumi évet a kormány hivatalosan Gárdonyi-emlékévvé nyilvánította, amelynek célja, amellett, hogy méltó módon emlékezzen az íróra országszerte, egyúttal az is, hogy minden olyan kezdeményezést támogasson, amely az olvasás népszerűsítését segíti.
Az országos megnyitó ünnepséggel április 27-én Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban kezdődött az emlékév, amelyre Eger gazdag programsorozatot állított össze. A város 62 millió forint támogatást kapott a Nemzeti Kulturális Alaptól, ezt az összeget nem csupán a megemlékezésre használják fel, hanem olyan beruházásokra is jut forrás, mint a Gárdonyi-ház felújítása, valamint egy egész alakos köztéri Gárdonyi-szobor felállítása Egerben.
Az író 1897-ben költözött Egerbe, ahol teljes elzárkózásra rendezkedett be. Alapos történelmi tanulmányok és kutatómunka után nagyregények írásába kezdett. A Pesti Hírlap 1899 karácsonyán kezdte közölni leghíresebb történelmi tárgyú regényét, az Egri csillagokat, amely 1901-ben könyv alakban is megjelent. A mű megírásához a magyar történelemnek egy különösen hősi pillanata, a török elleni várvédő harcok időszaka, a város szeretete és a házából is látható vár képe adott ihletet. Az Egri csillagok mindmáig az egyik legolvasottabb magyar regény.
„Az egri remete” 1922. október 30-án halt meg, a városban temették el. Az egri vár délkeleti fülesbástyáján 1991-ben avatták fel Gárdonyi új síremlékét, amelynek felirata változatlan: „Csak a teste”. Nevét viseli az egri színház.
Az október 26–27-én sorra kerülő Gárdonyi-emléknapokon lesznek irodalmi programok kicsiknek és nagyoknak, Gárdonyi-emlékülés, múzeumpedagógiai foglalkozások, családi programok, koszorúzás, irodalmi teadélután a Dobó István Vármúzeumban. Ezt megelőzőleg, október 17-én az egri vár napján átadták a felújított Gárdonyi Emlékmúzeumot.
