A nosztalgiázni vágyók számára biztos örök élményt nyújt ma is a volt csillebérci úttörőtábor helyszíne. Neve többször változott, volt Úttörő Köztársaság, és a Csillebérci Úttörő Tábor nevet is viselte, ma Csillebérci Ifjúsági és Szabadidő Központnak hívják.
Az úttörőmozgalom jövőjéről tartott 1947. évi tanácskozáson Alexits György közoktatásügyi államtitkár egy óriási méretű gyermektábor építését, valamint egy gyermekvasút létesítését javasolta. 1948 elején döntés született arról, hogy a gyermektábort, ahogy akkor nevezték, az Úttörő Köztársaságot a népszerű kirándulóhelyen, a budai hegyekben lévő Csillebércen, egy 46,5 hektáros, erdős-ligetes területen hozzák létre, amelyet a főváros adományozott a beruházás céljára.
A megvalósítás azonban nem ment zökkenőmentesen, az Úttörővasút jól szervezett, erős politikai támogatást élvező építkezésével a csillebérci tábor nem tudott lépést tartani. 1948. április végén a főváros akkori műszaki ellenőre hatvan napot kapott az Úttörő Köztársaság épületeinek felhúzására. A munkát két alapvető dolog hátráltatta: a Városi Lakásépítési Vállalatnak nem volt elegendő embere az építkezéshez, a beszerzők pedig az építési anyagokat nem tudták összeszedni. Az építkezés felügyeletével megbízott illetékesnek személyesen kellett végigjárnia mindenkit, hogy a bürokrácia megkerülésével biztosítsa az építőanyagot, így például épületfa gyanánt az elektromos művektől sikerült szereznie villanypóznát. A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) vezetőinek közbenjárására azonban sikerült elhárítani az akadályokat, és végül rohamtempóban, önkéntes brigádok munkájával felépültek a lakó- és kiszolgáló barakkok, és sárga kaviccsal szórták le az erdőn keresztül vezető utakat.
Az első ütemben három terméskőből és vörösfenyőből készült, hullámpalával fedett kőház épült fel. Ezekben nyáron a lányok laktak, télen a vezetőképzést szolgálták. Az egészségház és a konyha is csak ideiglenes épülettel készült el, a sportpályák ekkor még csak papíron léteztek. Megépült viszont a postaépület, három ivókút, és a szabadtéri színpad is. Kazán és így meleg víz vagy fűtés egyelőre nem volt a táborban. Az ünnepélyes átadásra 1948. július 31-én mégis sor került, összekötve az Úttörővasút felavatásával. Az ünnepségen a több mint ezer úttörő mellett részt vett Dinnyés Lajos miniszterelnök, Rákosi Mátyás pártfőtitkár, Gerő Ernő közlekedési miniszter és több külföldi vendég is.
A fejlesztések a felavatást követően sem álltak le. 1949 júliusában a Nagytábor főterén megkezdte működését az ország első Úttörő postahivatala, amelyben a posta-, távíró- és távbeszélő szolgálatot gyermekpostások látták el. 1950-re megépültek a fapavilonok, elkészült a parancsnoki épület is. A következő nagyobb fejlesztésre, a nyolc, egyenként kétszáz személyes altábor (önálló egységek közösségi termekkel) végleges kialakítására 1970-ig kellett várni: a tíz-tizenöt évre tervezett könnyűszerkezetes épületeket ekkor húzták fel. A táborba hetes váltásokban érkeztek az úttörők az ország minden pontjáról, egyidejűleg 1200-1500 gyerek táborozott itt.
1963-ban az úttörőtábor telkét és a szomszédságában elterülő, nyolchektáros természetvédelmi területet államosították, kezelőjük 1968-tól a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) lett. A rendszerváltáskor a KISZ a Magyar Úttörők Szövetségének (MÚSZ) ajándékozta a két ingatlant, így a tulajdonjog a magyar államról a MÚSZ-ra szállt. Ma is aktív baloldali politikusok a saját érdekeltségi körüknek játszották át Csillebércet és a vadászházat, amely bár 98 millió forintot ért, de csupán 14 millióért szerezte meg a cég. 2001-ben azonban az állam és a MÚSZ között per kezdődött a terület tulajdonjogáról, ami azóta is tart.
A 2015-ben hozott ítlet szerint a Fővárosi Ítélőtábla „100 százalékban visszaadta az államnak az 1989-ben kijátszott csillebérci úttörőtábort a rajta álló vadászházzal együtt”. Mint írták, az úttörőtábor mellett a vadászház is az államé lett, a vesztes alpereseknek – a Magyar Úttörők Szövetségének, a Bau-bércnek és a Mobilbernek – el kell ett hagyni a területet. A modernizálásra szoruló tábor területén jelenleg a Csillebérci Ifjúsági és Szabadidő Központ működik, ahol a számos sport és szabadidős lehetőség mellett egy kalandpark is található.
