Karinthy Frigyes legendákkal övezett alakját, sokszínű és gazdag életművét örökké meg kívánjuk szólaltatni, nézőpontnak választva az állandó szellemi készenlét, az örök megfelelni vágyás, a számadás gondolatkörét.
Számadás a tálentomról? Író, költő, műfordító, kritikus. Karinthy Frigyes az egyetem természettudományi szakjain hallgatott előadásokat, de egyik karon sem vizsgázott, hanem újságíró, író és költő lett. Humoros karcolataiban és egyéb prózai írásaiban, verseiben a radikális polgári humanizmus álláspontjáról ostorozta a társadalom elembertelenedését, támadta az elnyomást, a fajmítoszt, a fasizmust.
Karinthy-emlékkiállítás nyílik a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Karinthy-ábrázolások, -relikviák, -kéziratok, valamint korhű, 20. század elejéről származó iskolai tárgyak és az írót egykor megihlető technikai eszközök lesznek láthatók a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) a ma megnyíló Karinthy Frigyes-emlékkiállításon.
A Számadás a tálentomról című, december 31-ig látogatható tárlat Karinthy Frigyes életének állomásait vázolja fel a rá jellemző témakörök segítségével. Ha e látószögből tekintünk Karinthy írásaira, érthetőnek látszik tudásszomja és az a gyermekkorából magával hozott, romantikus, fantasztikus regényeken táplált, szatirikus élclapok olvasásán edzett kétkedő kíváncsiság, s a kora technikai vívmányai iránti nyitottság, amellyel írásaiban gyakran a múlt és jelen, jelen és jövő, valóság és képzelet határvidékét vizsgálja. Az olykor abszurdba csapó fantáziák és álmok, a köznapi viselkedés érzékeny lélektani megfigyelése, a vitatkozás elementáris igénye, emellett stiláris túlzások, sűrítések és elhallgatások, s még számtalan, máig megfejtetlen titok járulhatott hozzá ahhoz a kesernyésen humoros Karinthy-nyelvezethez, amelyen az író legjobb műveiben hozzánk szól.
A kiállítás a Találkozás egy fiatalemberrel című novella megjelenésének 100. évfordulóján nyílik meg, noha nem ez adta a kiállítás apropóját, de kétségkívül jó egybeesés. A tárlat a számadás gondolata köré épül, az önmagával számot vető és a teljesítményét folyamatosan mérlegelő író áll a középpontjában. A tárlaton sor kerül az életút alapvető állomásainak felvázolására, Karinthy-ábrázolások, Karinthy-relikviák, kéziratok, valamint korhű, 20. század elejéről származó iskolai tárgyak, illetve az írót egykor megihlető technikai eszközök bemutatására. Mindez olyan művek szövegeivel kísérel meg párbeszédet folytatni, mint az Így írtok ki, a Tanár úr kérem, a Találkozás egy fiatalemberrel, Én és énke, Utazás a koponyám körül, Méné tekel, Számadás a tálentomról. Az írásokból vett idézeteket a Gyermekkori naplók soraival és az Együgyű lexikon szatirikus Karinthy-meghatározásaival tesszük – mintegy görbe tükröt tartva – még érzékletesebbé.
Viaszlemezen megőrzött hangfelvételről hallhatjuk az író hangját, alakját pedig több, az utóbbi évtizedekben nem vetített mozgófilmkocka is megidézi. A látogatók végül különféle számítógépes és mechanikus játékokon tehetik próbára saját nyelvi leleményességüket, tesztelve, hogy mennyire ismerik az író nyelvi játékait, irodalmi paródiáit.
„Halló, itt Karinthy Frigyes, költő, a huszadik századból!”
A PIM két termében berendezett kiállításról elmondta, hogy a kisebb terem szól az iskoláról, a Tanár úr kéremről és a gyerekkori naplókról. A következő témakör a szembenézés, amelynek kapcsán a Találkozás egy fiatalemberrel és az Én és énke szövegekből olvashatók idézetek. Az Így írtok ti is bekerült a számadás terepére, hiszen ezekben az írásokban más hangján próbál megszólalni.
Karinthy életében fontos szerepet töltöttek be a nők, ennek külön blokkot szenteltek. Itt például a Capillária szövegeiből választottak idézeteket, a technika világa pedig Karinthy természettudományos érdeklődésére reflektál.
„Gyerekkorában Vernét olvasott, ő fordította Swift Gulliverjét is. Mindig érdekelték a gépek, a levegő, a tenger meghódítása.” A látogatók megtekinthetik annak a repülőgépnek a modelljét, amellyel az író is repült barátjával, a fiatalon elhunyt Wittman Viktorral, illetve egy léghajót is. Ez utóbbi a gyerekkori olvasmányaira és az Utazás a Merkúrba című könyvére utal. „Van egy kis vetítőnk, amiben rövid amatőr filmek láthatók róla, és egy kis kávéházi szegletünk is” – tette hozzá.
A kiállításon meghallgatható Karinthy Frigyes hangja, az író a Méné, tekel című verset mondja el, egy telefonkagylóba pedig bejelentkezik: „Halló, itt Karinthy Frigyes, költő, a huszadik századból!” Egy másik szegletben pedig egy magyar nótát énekel – ismertette a tárlatot a muzeológus, hozzátéve, hogy létezik hosszabb hangfelvétel is Karinthytól, de az rossz állapotban van, alig érthető.
A kiállítás az Utazás a koponyám körül világával zárul, itt az agyműtét eszközeit, Karinthyról készült röntgenképet, lázlapját láthatják a látogatók, de kiállították az író híres táskáját is, amelyben a kéziratait hordta. Itt tekinthető meg Rippl-Rónai József Karinthy-portréja is.
A látogatók végül különféle számítógépes és mechanikus játékokon tehetik próbára saját nyelvi leleményességüket, tesztelve, hogy mennyire ismerik az író nyelvi játékait, irodalmi paródiáit – közölte a muzeológus.
Számadás a tálentomról – Karinthy Frigyes-emlékkiállítás
Látogatható: 2013. március 28-tól december 31-ig
Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
