A világ Magyarországra figyelt: 25 éve, 1989. szeptember 11-én Magyarország megnyitotta határait a Nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok előtt. Az esemény nagyban hozzájárult a két német állam egyesítésének megkezdéséhez.
Huszonöt éve, 1989. szeptember 11-én nyílt meg a magyar határ a nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok előtt. Magyarország a keleti tömb első országa volt, amely megnyitotta nyugati határait, és lehetővé tette egy másik szocialista ország, az NDK itt tartózkodó állampolgárainak, hogy menekültként Nyugatra távozzanak.
A közép- és kelet-európai történelmi változásokat jelezte 1989. május 2-án a magyar-osztrák határon a műszaki határzár bontásának megkezdése, ezt követően több száz keletnémet állampolgár szökött át a zöld határon Ausztriába, majd onnan Nyugat-Németországba. Miután Berlin – ha korlátozásokkal is, de – engedélyezte a szocialista táborba történő utazásokat, sok Nyugatra vágyó keletnémet a Német Szövetségi Köztársaság budapesti, varsói és prágai nagykövetségein kért menedéket. Június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter átvágta a drótakadályokat, megszüntetve ezáltal a negyvenéves európai megosztottságot, amelynek szimbólumává is vált a Churchill által elnevezett vasfüggöny.
Budapesten eleinte a viszonylag kis nyugatnémet követségen tartózkodtak a menekülők, de számuk hamarosan több ezerre duzzadt, ezért táborokban helyezték el őket: az első nagyobb csoportot annak a zugligeti Szarvas Gábor utcai templomnak a kertjében, amelynek papja Kozma Imre atya volt.
Augusztus 19-re egy páneurópai pikniket, azaz egy osztrák-magyar határ menti baráti találkozót szerveztek Fertőrákosra a Magyar Demokrata Fórum debreceni aktivistái, a Martonvásáron szervezett „Sorsközösség tábor” résztvevőit, és a Soproni Ellenzéki Kerekasztalt is bevonva. Védnöknek Pozsgay Imrét és Habsburg Ottót kérték fel, A határok nélküli Európa mielőbbi létrejöttét, a közös európaiság kialakulását szorgalmazó találkozó alkalmából Ausztria és Magyarország megállapodott, hogy háromórányi időtartamra jelképesen megnyitnak egy határátkelőt Szentmargitbánya (Sankt Margarethen im Burgenland) és Sopronkőhida között, a szögesdrót jelképes átvágása után elhangzott Habsburg Ottó, az Európai Parlament képviselője, a Páneurópai Unió elnöke és Pozsgay Imre államminiszter üzenete, valamint a találkozót rendező Magyar Demokrata Fórum és Páneurópai Unió felhívása.
1989. augusztus 25-én Németh Miklós miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter az NSZK-ban, a Bonn melletti Gymnich kastélyban tárgyalt Helmut Kohl német kancellárral és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel. Próbáltak Berlinben is tárgyalni a kialakult helyzetről, de az NDK illetékeseivel folytatott megbeszélések nem jártak eredménnyel. A magyar kormány ezután úgy döntött, hogy ideiglenes jelleggel felfüggeszti az 1969-ben kötött magyar-keletnémet megállapodás vonatkozó pontjainak hatályát, és az NDK polgárait minden olyan államba kiengedik, amely engedélyezi be- vagy átutazásukat.
Szeptember 1-jén Horn Gyula Berlinben a keletnémet párt- és állami vezetőkkel is tudatta a döntést, de még konkrétumok közlése nélkül. végül szeptember 8-án jelentették be hivatalosan a határnyitásról szóló döntést – vagyis akkor adták át az erről szóló jegyzéket a keletnémet nagykövetnek. Ugyanezen a napon az NSZK és a Szovjetunió budapesti nagykövetét is tájékoztatták a magyar döntésről. A döntés értelmében Magyarország ideiglenes jelleggel felfüggeszti az 1969-ben kötött magyar-NDK megállapodás határátlépésre vonatkozó pontjainak hatályát, ezáltal elhárult a jogi akadály, és az NDK polgárait minden olyan államba kiengedték Magyarországról, amelyek engedélyezték be- vagy átutazásukat.
Az ideiglenes határnyitást kihasználva több száz keletnémet állampolgár rohant át Ausztriába, hogy onnan a „másik” Németországba távozzon. A Magyarországon tartózkodó, Nyugatra vágyó keletnémetek ügyét nem oldhatta meg a piknik nyújtotta távozási alkalom, jóllehet még a rendezvény utáni napokban is több százan léptek át a zöld határon, ami fölött a határőrök mindkét oldalon szemet hunytak. A magyar hatóságok azt is engedélyezték, hogy a budapesti nyugatnémet követségen tartózkodók közül több mint százan kiutazhassanak, de még így is több ezer NDK-s állampolgár sorsa maradt megoldatlan.
A szeptember 11-én 0 órakor hatályba lépett döntést a nagyközönség szeptember 10-én tudta meg, este jelentette be Horn Gyula külügyminiszter a televízióban, és ezzel gyakorlatilag egy időben a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál segédkező, azóta elhunyt Csilla von Boeselager a zugligeti templom kertjében.
A kormány döntését szeptember 10-én este jelentette be Horn Gyula a televízióban, az intézkedés szeptember 11-én 0 órakor lépett hatályba. Három nap alatt 12 ezer NDK-állampolgár távozott Ausztrián át az NSZK-ba, november végéig pedig mintegy 60-70 ezer keletnémet hagyta el hazáját Magyarországon keresztül.
Fotók: MTI, OSZK
