A Hunyadi János által vezetett nándorfehérvári diadal a feudális Magyarország legnagyobb katonai sikerének bizonyult. A „törökverő” hadvezér 560 éve a táborában dúló pestisjárvány áldozata lett.
1456. augusztus 11-én halt meg Zimonyban Hunyadi János, a törökverő hadvezér, Magyarország kormányzója. Származása vitatott, miként születésének ideje és helye is: vélhetőleg 1407 körül láthatta meg a napvilágot. Családja két évvel később kapta meg Zsigmond királytól Hunyad várát, innen a Hunyadi név. Korán elkezdte a katonai szolgálatot, s tanulta a harcászat mesterfogásait.
Apródéveit Ozorai Pipo, majd Lazarevics István szerb despota udvarában töltötte, majd Újlaki László macsói bántól tanult. 1428-30 között feleségül vette horogszegi Szilágyi Erzsébetet, házasságukból két fiú született: László 1433-ban és Mátyás 1443-ban.
1431-ben elkísérte királyát Itáliába, majd zsoldosvezérként Milánóban maradt, Filippo Maria Visconti herceg szolgálatában. Itt ismerkedett meg a korszerű hadművészettel, a gyalogosok és a tüzérség hadi szerepével. Itáliából már lovagként tért haza. 1433-ban a bázeli zsinatra kísérte Zsigmondot, 1436-ban pedig Prágába. Csehországban részt vett a husziták elleni utolsó harcokban, s ekkor ismerte meg és tette magáévá a huszita harcmodort. Ekkoriban kapta az első birtokadományokat Zsigmondtól, főként a királynak adott jelentős pénzkölcsön fejében. 1437-ben elűzte Szendrő vára alól a törököt, ezért több birtokot és királyi tanácsosi címet kapott. 1438-ban szörényi bán és temesi gróf lett.
Albert király 1439 októberében meghalt, de özvegye 1440 februárjában gyermeknek adott életet. A csecsemő V. (Utószülött) Lászlót megkoronázták ugyan, de a török fenyegetéstől tartó rendek Ulászló lengyel királyt hívták meg a trónra, akit szintén megkoronáztak. Hunyadi Ulászló pártjára állt, és Bátaszéknél megverte Erzsébet híveit. A hálás király Nándorfehérvár kapitányává, erdélyi vajdává tette, és rábízta a Délvidék védelmét, amihez megkapta a királyi sójövedelmeket. Hunyadi feladata a török betörések visszaverése volt, de ő azt tartotta céljának, hogy támadó hadjáratokkal a magyar határokon kívül győzze le a törököket és megkísérelje őket Európából kiszorítani.
Hunyadi sorozatos győzelmeket aratott a török ellen. 1443-44-es hosszú hadjárata után, amelynek során Szófiát is bevette, egész Európa hősként ünnepelte. Ulászló azonban a törökkel kötött békét megszegve 1444-ben ismét hadba szállt, és Várnánál katasztrofális vereséget szenvedett. A csatában elesett a király is.
A gyermekkirály V. Lászlót Frigyes osztrák herceg nem engedte szabadon, így a rendek 1446-ban Hunyadit választották kormányzóvá. Ő megpróbálta helyreállítani az ország egységét, de az oligarchák támogatása híján kudarcot vallott, és 1448-ban Rigómezőnél ismét vereséget szenvedett a töröktől. Hunyadi a magyar belpolitikában az országegységet szerette volna megvalósítani, de III. Frigyes, Cillei Ulrik és Jiskra területeit nem sikerült elfoglalnia, tehát az országot valójában a kül- és belföldi bárók tartották a kezükben. A köznemesség szerepe megnőtt, de még nem jelentettek döntő tényezőt. 1453-ban lemondott a kormányzóságról, de továbbra is a legmagasabb rangú főúr maradt országos főkapitányként és a „királyi jövedelmek kezelőjeként”.
Ugyanebben az évben II. Mohamed szultán elfoglalta Konstantinápolyt, és tudni lehetett, hogy ezután Magyarország meghódítására készül. A törökök 1456-ban százezres haddal indultak a Délvidék kulcsát jelentő Nándorfehérvár ellen, s úgy tűnt, útjukba csak Hunyadi állhat. A hírre keresztes hadjáratot hirdettek ugyan Európában, de katona kevés érkezett; Magyarországon az olasz Kapisztrán János toborzott keresztes sereget.
Hunyadi ismét tanúságot adott hadvezéri képességeiről: az ostromlott vár felmentésére sietve flottájával áttörte a dunai hajózárat, és végül fényes győzelmet aratott a sokszoros túlerőben lévő törökök fölött. A nándorfehérvári diadal évtizedekre megállította a törökök európai terjeszkedését, emlékére vezette be a pápa az Úr színeváltozása ünnepet – a déli harangozást azonban könyörgésként még az ütközet előtt rendelték el, és csak a győzelem hírére lett a hálaadás kifejezője.
A déli harangszó a köztudatban napjainkig a nagy győzelem emlékeként él. És azóta szól a harang a hősökért.
A diadalt nem sikerült kiaknázni, Hunyadi néhány héttel később, 1456. augusztus 11-én a táborában kitört pestisjárvány áldozatául esett. A gyulafehérvári katedrálisban temették el, fia, Hunyadi Mátyás egyik legnagyobb magyar király lett. Hunyadi Jánost Zrínyi „minden vitéz ember példájának” nevezte, Arany azt írta róla: „Idegen nép hőse is lett, / Legjobb hőse a magyarnak”.
