Irodalom extra a versekért

Szerző: Cultura / 2013. április 9. kedd / Aktuális, Programok

Aczél Géza, Oravecz Imre, Nádasdy Ádám, Parti Nagy Lajos, Szilágyi Ákos, Takács Zsuzsa, Várady Szabolcs, Varró Dániel, Máté Gábor, Tóth Ildikó, Ódor Kristóf, Kiss Diána Magdolna, Kosik Anita, Mikola Gergely, Nagy Dániel Viktor, Szabó Irén – együtt a Költészet napján.

„Még jó, hogy vannak jambusok…” A kortárs magyar költészet meghatározó alkotói, köztük Juhász Ferenc, Csoóri Sándor, Lator László és Kányádi Sándor részvételével, egész napos rendezvényen vehetünk részt a költészet napján, április 11-én a Művészetek Palotájában.

„Íme, itt a költeményem“ címmel az előcsarnokban kedvezményes verseskötetvásárt és dedikálást tartanak mintegy 30 költő – mások mellett Borbély Szilárd, Tóth Erzsébet, Szőcs Géza, Marno János, Kukorelly Endre, Sajó László, Karafiáth Orsolya, Schein Gábor, Kemény István, Szabó T. Anna, Szijj Ferenc és Háy János – részvételével.

Napközben interaktív gyerekelőadás, „versjátszóház”, verspont, este pedig a kortárs magyar líra reprezentatív körképe, ünnepi versest várja az érdeklődőket. A programok a Művészetek Palotájában 11 órakor kezdődnek, az interaktív, zenés-táncos gyerekelőadás részben a színpadra ültetett közönséggel Tamkó Sirató Károly verseire született Tititá című interaktív, zenés-táncos gyerekelőadással, Foltin Jolán Kossuth-díjas koreográfus ötlete alapján. Rendkívül színvonalas, a ritmus, a zene, a tánc és főképpen a vers erejére építő profi produkció, melyben a vásári kikiáltó (Novák Péter), valamint a közreműködő zenészek és táncosok szinte észrevétlenül vonják be a műsorba a gyerekeket.

József Attila: Szürkület
(részlet)
Ez éles, tiszta szürkület való nekem.
A távolban tar ágak szerkezetei
tartják keccsel az üres levegőt.
A tárgy-egyén mind elválik a többitől,
magába mélyed és talán megsemmisül.
Ki tudja? Válaszolna erre ösztönöm,
de mint az eb, melyet gazdája megszidott
s kedvetlenül borong a rideg udvaron
s ha idegen jő, rávonít, de nem beszél,
olyan most ő. Mihez foghatnék nélküle?
Csak egy bizonyos itt – az, ami tévedés.
Még jó, hogy vannak jambusok és van mibe
beléfogóznom. – Járni gyermek így tanul.
(1937)

„Nap-papa ne bújj el!’ címmel délután három órától Rutkai Bori és zenésztársai „versjátszóháza”, zenei műhelye várja a gyerekeket. Az előadáson először Bori gyerekverseiből, mondókáiból írt ritmikus dalait bemutatja a zenekar. Egy választott dalt közösen megtanulnak, és a hozzá tartozó törzsi táncot is. Az egészet felveszik, képet és hangot is rögzítik, majd közösen megnézik, meghallgatják a közös zenei műhely első alkotását.

A Versponton, a Zászlótérben kialakított Hyde Park Corner-szerű versponton József Attila-verseket és jelen levő kortársakat mondanak a Színművészeti Egyetem növendékei, majd pedig egy „ingyenes welcome-verssel” fogadják az esti műsorra érkező közönséget.

Délután 17 órától a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói mondanak verset, 18 órakor pedig Stekovics Gáspár Költőportrék című fotókiállításának megnyitóját tartják. Stekovics Gáspár költőportréit a kíváncsiság és a közelhajolás egyidejű gesztusa teszi egyedülállóakká. Érdeklődése nem tolakodó bizalmaskodás, a képek „védjegye” egyfajta bizalmi viszony a fényképész és alanya között. Az ellesett pillanat így válik jellemrajzzá – maga a kiállítás pedig a költészet napja programsorozatának egyik fontos eseményévé. Ez a tabló a fotóművészet eszközeivel érdemben járul hozzá a kortárs költő és az olvasó közti párbeszédhez: közelebb hozza egymáshoz őket. Stekovics képein váteszek helyett hús-vér emberek a költők: szomorúak és vidámak, lazák, vagy épp gondterheltek – amilyennek egy hiteles tekintet látja és láttatja őket, a maga kifinomult, érzékeny művészi eszközeivel.

A csütörtöki programok zárásaként Még jó, hogy vannak jambusok címmel este 19 órától különleges versesttel várják a közönséget: a költészet ünnepén számos ismert magyar költő lép színpadra.
Még jó, hogy vannak jambusok…, még jó, hogy vannak költők, akikhez bánatunkban-örömünkben bizalommal fordulhatunk. Magyarország költészeti nagyhatalom, szokták mondani, s ha ez így van, akkor ezen a napon a Művészetek Palotájában felvonul a főtisztek többsége, hogy a költészet napja sokáig feledhetetlen legyen. Túlzás nélkül mondható, a pillanat történelmi, egyszeri és megismételhetetlen: minden bizonnyal először és utoljára látható és hallható egy színpadon legnagyobb és legismertebb költőink közül – mások mellett – Juhász Ferenc és Varró Dániel, Kányádi Sándor és Parti Nagy Lajos, Csoóri Sándor és Oravecz Imre.

A kortárs magyar líra reprezentatív, ünnepi körképe négy idős mester, négy eltérő alkatú élő klasszikus, Juhász Ferenc (1928), Csoóri Sándor (1930), Kányádi Sándor (1929) és Lator László (1927) köszöntésével, egy-egy főművük személyes tolmácsolásával veszi kezdetét, hogy utánuk színpadra lépjenek, vagy műveik által jelen legyenek mai költészetünk meghatározó, legnépszerűbb szerzői Tandori Dezsőtől Buda Ferencen, Csukás Istvánon, Tolnai Ottón, Takács Zsuzsán, Oravecz Imrén, Szőcs Gézán, Borbély Szilárdon, Rakovszky Zsuzsán, Kovács András Ferencen, Kemény Istvánon, Tóth Krisztinán, Marno Jánoson, Zalán Tiboron és Aczél Gézán át Térey Jánosig Máté Gábor és Tóth Ildikó tolmácsolásában, valamint kortárs zeneszerzők művei révén.

A műsor második felében mai költészetünk vidám, játékos, ironikus arculatának bemutatására helyezik át a hangsúlyt a szervezők olyan kiváló forma- és nyelvművészek fellépésével, mint Nádasdy Ádám, Parti Nagy Lajos, Várady Szabolcs, Szilágyi Ákos és Varró Dániel.

Az ünnepi versest közreműködői között van Juhász Ferenc, Csoóri Sándor, Kányádi Sándor, Lator László, Nádasdy Ádám, Parti Nagy Lajos, Szilágyi Ákos, Várady Szabolcs, Varró Dániel, Máté Gábor és Tóth Ildikó mellett Selmeczi György, Aczél Géza, Oravecz Imre, Takács Zsuzsa, Kiss Diána Magdolna, Kosik Anita, Mikola Gergely, Nagy Dániel Viktor, Ódor Kristóf és Szabó Irén. Az est szerkesztője Keresztury Tibor, a rendező Novák Eszter. A zene Selmeczi György, a díszlet Zeke Edit munkája, a műsorvezető Lévai Balázs.