Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Anita Ekberg édes élete című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

Anita Ekberg édes élete

Szerző: / 2025. január 30. csütörtök / Szubkultúra, Filmvilág   

Én voltam az, aki Fellinit híressé tette, és nem fordítva, vallotta a 10 éve elhunyt Anita Ekberg világhírű svéd színésznő, Fellini Az édes élet című filmjének feledhetetlen Sylviája, egy korszak szexszimbóluma.

Anita Ekberg (1931-1915) Golden Globe-díjas svéd modell, színésznő és szexszimbólum, 1956

Miss Svédországból világsztár lett

Anita Ekberg 1931. szeptember 29-én született Malmőben Kerstin Anita Marianne Ekberg néven, apja dokkmunkás volt, népes családja nem dúskált az anyagi javakban. Anita előnyös külső adottságait kamatoztatva próbált kitörni a szegénységből: már tizenévesen keresett fotómodell volt, húszévesen Svédország szépévé választották.

A győzelem nyomán részt vehetett az Egyesült Államokban a világszépe választáson is, ahol ugyan nem győzött, de mégis nyert, hiszen felfedezte Hollywoodot és Hollywood is felfedezte őt.

Először az excentrikus milliárdos Howard Hughes cégével szerződött, ami szakmailag nem vezetett sehová, viszont Anita állítása szerint Hughes megkérte a kezét.

1953-tól a Universal stúdióhoz került, ahol dráma, beszéd, lovagló, vívó és táncórákat kellett volna vennie. Ekberg a tanulást, a stúdió pedig egy idő után őt nem vette komolyan. Az 1950-es évekre beindult a karrierje, vendégszerepelt az 1942-es azonos című film alapján készült Casablanca (1955) és a Private Secretary című néhány évadot megélt tévésorozatokban.

Mintegy húsz filmet forgatott, ezek többsége feledésbe merült, bár az 1955-ös Véres sikátor egy mellékszerepéért (egy kínai nőt alakított) Golden Globe-díjat kapott.

Ekberg hamarosan Marilyn Monroe és Jayne Mansfield mellett az ötvenes és hatvanas évek nőideáljává vált.

A magazinokban megjelent képeit sok férfi tűzte ki szobája falára, a híres humorista Bob Hope úgy vélekedett: szüleinek kellett volna adni az építészeti Nobel-díjat.

Háború és béke - Anita Ekberg, Vittorio Gassman és Audrey Hepburn, r.: King Vidor, 1965 (Fotó: Touring Club Italiano/Wikimedia)

1956-ban a Life magazin címlapján szerepelt, 1961 novemberében a Playboy magazinban. A King Vidor-féle Háború és békében Henry Fonda, azaz Pierre Bezuhov hűtlen feleségét alakította, ám a Tolsztoj-adaptáció a felvonultatott nagyágyúk dacára hatalmasat bukott.

A „jéghegynek” becézett, skandináv külsejű, de olaszos temperamentumú szőkeség élete szerepét 1960-ban Federico Fellinitől kapta meg, aki vele játszatta el Az édes élet Rómába látogató amerikai filmsztárját. Ekberg nevét, de főként testét mindenki abból a híres jelenetből ismeri, amikor fekete atlaszból készült káprázatos ruhájában éjszaka megmártózik a Trevi-kút hűs vizében.

A sikeren felbuzdulva egy évtizedig Itáliában forgatott. Fellini szerepeltette a Boccaccio ’70 című alkotásában Sophia Loren mellett, a Vittorio De Sica által rendezett A nő hétszer című vígjátékban Shirley MacLaine oldalán játszott.

A hetvenes évektől már csak epizódszerepeket vállalt, azt is ritkán, Fellini 1987-es önéletrajzi ihletésű Interjú című filmjében már alaposan megváltozott külsővel, hajdani nagy szerepére emlékezve tűnt fel.

Érdekesség, hogy hazájában csak egyszer, 1964-ben állt kamera elé, de mivel összeveszett a rendezővel, kivágták a filmből.

Édes élet - Anita Ekberg és Marcello Mastroianni, r. Federico Fellini, 1960 (Fotó: Otello Martelli/Wikimedia)

Mozgalmas magánélete volt

Mozgalmas magánélete során kapcsolatba hozták Errol Flynn-nel, Gary Cooperrel, Frank Sinatrával, Yul Brynnerrel, Tyrone Powerrel,  Marcello Mastroiannival és a Fiat-vezér Gianni Agnellivel is. 1956-ban hozzáment a filmszínész Anthony Steelhez, akinek karrierje rögvest meg is bicsaklott, mert a sajtó csak Mr. Ekbergnek emlegette, a válókeresetet három év után nyújtották be. Második férje a szintén színész Rik Van Nutter volt 1963 és 1975 között.

Ekberg érzéki testalkatának és színes magánéletének kombinációja vonzotta a pletykamagazinokat,  és hamarosan az 1950-es évek nagy lapcím-sztárja lett, megjelent olyan férfimagazinokban is, mint például a Playboy.

De a svéd színésznő, aki  nyíltan felvállalta, hogy soha nem kíván hazájában élni, nemcsak saját kedvteléseivel foglalkozott, például Bob Hope-pal bejárta Grönlandot az amerikai katonákat buzdítva és szórakoztatva.

Ekberg élete utolsó évtizedeiben Olaszországban élt, és teljesen visszavonult a nyilvánosságtól. Az Empire magazin 1995-ben beválasztotta minden idők 100 legszexibb filmsztárja közé.

Nevét még Bob Dylan is megörökítette egyik 1961-ben írott dalában. Utolsó szerepét 2002-ben a Szépségszalon című olasz tévéfilm-sorozatban alakította, két éve a berlini filmfesztivál egyik vendége volt.

Élete utolsó évtizedeiben szinte teljesen visszavonult a nyilvánosságtól. Az egykori sztárt 2015. január 11-én életének 83 évesen érte a halál egy Róma környéki klinikán, ahová karácsony után szállították be több betegség miatt.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek