A magyar katolikus egyház november 13-án tartja a magyar szentek és boldogok emléknapját, mindazokét, akiknek ereklyéit a magyar templomokban tisztelik, magyar földön születtek vagy Magyarországhoz kötődnek: a kanonizált szentek és boldogok mellett azokét is, akiknek nincs külön ünnepük, a hétköznapok ismeretlen hősei, szentjei, vértanúi.
A magyar szentek és boldogok között tartják számon mások mellett (közös ünnepnapjuk: november 13.):
– Árpád-házi Szent István (967/969/975 – 1038) király. Ő a keresztény magyar állam megalapítója, az első magyar király (1000-1038). Magyarország fővédőszentje. Élete végén, betegen ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg. 1083-ban I. (Szent) László avattatta szentté. Ünnepnapja: augusztus 20.
– Boldog Gizella (kb. 980 – 1050/60). Szent István király hitvese, bajor hercegnő. Fiuk a később szentté avatott Imre herceg. Jelentős egyházpártoló tevékenységet fejtett ki, nevéhez fűződik a királyi palást elkészítése is. A passaui kolostor apátnőjeként halt meg az 1060-as évek első felében. 1975-ben avatták boldoggá. Ünnepnapja: május 7. és február 1.
– Pécsi Boldog Mór (kb. 1000 – kb. 1070). Egyike volt az első magyar származású főpapoknak. 1036-ban pécsi püspök lett. Szent Imre herceg legendájából tudjuk, hogy Szent Márton hegyén volt benedekrendi szerzetes. 1848-ban avatták boldoggá. Ünnepnapja: október 25.
– Árpád-házi Szent Imre (kb. 1007 – 1031) herceg. Szent István király és Boldog Gizella bajor hercegnő fia 1031-ben vadászbalesetben fiatalon meghalt. A lelki tisztaság példaképe, a fiatalok védőszentje. 1083-ban I. (Szent) László avattatta szentté. Ünnepnapjai: szeptember 2. és november 5.
– Árpád-házi Szent László (1046 – 1095) király. A keresztény magyar állam megszilárdítója 1077-től 1095-ig uralkodott. A lovagi eszmény képviselője volt, nevéhez fűződik a magántulajdon védelmének megszilárdítása, Horvátország elfoglalása (1091) és az első magyar szentek avatása. Ünnepnapja: június 27.
– Szent Gellért (kb. 980 – 1046) itáliai származású püspök, a magyarság keresztény hitre térítésének apostola. István király, Gellért vonakodásának ellenére, rábízta fiának, Imre hercegnek a nevelését, s időnként diplomáciai küldetésekkel is megbízta.1046-ban a mai Gellért-hegyről letaszították. 1083-ban I. (Szent) László avattatta szentté. Ünnepnapja: vértanúságának napja is, szeptember 24.
– Árpád-házi Szent Erzsébet (1207 – 1231). II. András és Merániai Gertrúd leánya, IV. Lajos thüringiai gróf felesége. Európában ő a legismertebb magyar szent. Az odaadó felebaráti szeretet hősnője, eső gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban. 1235-ben avatták szentté. Ünnepe: november 19.
– Szent Hedvig (1373 – 1399), I. (Nagy) Lajos király és Boszniai Erzsébet harmadik leánya (1374-1399). 1384-től lengyel uralkodó, 1386-tól Jagelló Ulászló litván nagyfejedelem felesége volt. II. János Pál pápa avatta szentté 1997-ben. Ünnepnapja: július 18.
– Árpád-házi Szent Margit (1242 – 1270), IV. Béla király leánya. Domonkos apáca volt a mai Margitszigeten, 1270-ben halt meg. Az önfegyelmezés és keresztény engesztelő szeretetben tűnt ki. Árpád-házi Szent Erzsébet unokahúga, Árpád-házi Boldog Erzsébet nagynénje. 1943-ban avatták szentté. Ünnepnapja: január 18.
– Árpád-házi Szent Kinga (1224 – 1292). IV. Béla király leánya. Lengyelország és Litvánia patrónája. Kitűnt tisztalelkűségével és Mária-tiszteletével. Az ószandeci klarissza kolostor főnöknőjeként halt meg 1292-ben. 1999-ben avatták szentté. Ünnepnapja: július 24.
– Veszprémi Boldog Ilona (1200/1220 – kb. 1270), egy legenda szerint Szent Margit nevelője volt a veszprémi Szent Katalin domonkos apácakolostorban. A katolikus hagyomány szerint imádságok közben néha a levegőbe emelkedett és áldozáskor időnként látta, hogy maga Krisztus nyújtja felé az Eucharisztiát.
– Kapisztrán Szent János (Giovanni da Capestrano, 1386 – 1456) itáliai teológus, ferences hitszónok volt, pápai legátus, aki komoly szerepet játszott a nándorfehérvári győzelem kivívásában. Halála előtt Hunyadi János mellett részese volt a nándorfehérvári diadalnak. 1724-ben avatták szentté. Ünnepnapja: (1969-től) október 23.
– Kassai jezsuita vértanúk: a horvát Kőrösi Márk, a magyar Pongrácz István és a lengyel Grodziecki Menyhért. Hitükért együtt adták életüket 1619-ben, a reformáció és a katolikus megújulás korában, Kassán. 1995-ben avatták szentté őket. Pongrácz István Erdély első szentje lett. Ünnepük: szeptember 7.
– Árpád-házi Boldog Jolán (1235/39 – 1298). IV. Béla király leánya, Szent Margit és Szent Kinga testvére. 1256-ban lett Jámbor Boleszláv kaliszi és gnieznói herceg felesége. A gnieznói klarissza kolostorban főnökasszonyaként halt meg. A sírjánál történt csodás gyógyulások hatására hamarosan boldoggá avatták. Ünnepnapja: június 15.
– Hahót nembeli Buzád (1292 – 1338) (Bánfi Buzádként is ismert) domonkos szerzetest 1241-ben a tatárok a pesti domonkos templomban gyilkolták meg. Mint a krónikás feljegyezte: „amikor a kegyetlen tatár népség már a közelben pusztított, bement a templomba, az oltár előtt kereszt alakban leborulva imádkozott és áldozatul ajánlotta magát az Úrnak. 1243. december 8-án gyilkolták meg a barbárok.”
– Erzsébet hercegnő (1292 – 1338), III. András király lánya, az Árpád-ház utolsó sarja. 1338-ban a tössi apácakolostorban halt meg, a domonkos rend boldogként tiszteli, noha hivatalosan nem avatták boldoggá.
– Csák Móric (kb. 1270 – 1336) domonkos szerzetes 1336-ban hunyt el. Legendája szerint a békességszerzés és a vigasztalás mestere volt, életében és halála után is csodás jelenségek kísérték. Példamutató élete emelte a boldogok sorába.
– Báthori Lászlót (kb. 1420 – 1456 vagy 1484 után) a pálos rend tiszteli boldogként. Részt vett Hunyadi János hadjárataiban, majd a budaszentlőrinci pálos kolostorban élt, utóbb a Nagy-Hárshegy egyik barlangjában remetéskedett.
– Boldog Apor Vilmos (1892 – 1945). 1941-től győri megyéspüspök. A katolikus szociális mozgalmak aktív támogatója, a Magyar Szent Kereszt Egyesület elnöke is 1942-től. Erélyesen tiltakozott a jogfosztások, a gettók, a deportálások ellen, életveszélyt vállalva a püspökvárban mintegy 300 üldözöttet rejtegetett. 1945 márciusában szovjet katonák halálosan megsebesítették. 1997-ben avatták boldoggá. Ünnepnapja: május 23.
– Romzsa Tódor (1911 – 1947). Kárpátaljai görög katolikus püspök. 1947-ben a szovjet állambiztonsági szolgálat emberei gyilkolták meg Munkácson. 2001-ben avatták szentté.
– Boldog Batthyány-Strattmann László (1870 – 1931). A „szegények orvosa”, császári és királyi kamarás, főispán. „Életem egyik fő célja volt, hogy tevékenységemmel a szenvedő emberiséget szolgáljam, s ily módon Istennek tetsző dolgokat hajtsak végre.” Betegei mellett a környék szegényeit is segítette pénzzel, gabonával, ruhával és egyéb járandósággal. Figyelemmel kísérte a szemészet fejlődését, kongresszusokon vett részt, az új ismereteket a gyakorlatban is alkalmazta.
– Boldog Brenner János (1931 – 1957). A kommunizmus áldozataként 1957. december 15-én vértanú halált halt Brenner János katolikus papot 2018. május 1-jén szülővárosában, Szombathelyen került sor. Nem akármilyen gyilkosság, nem valami látszólagos baleset áldozata lett, hanem megadatott neki, hogy az oltáriszentség vértanúja legyen, méltán nevezzük őt a magyar Tarzíciusznak.
