1709. február 2-án vette fel egy angol hajó Alexander Selkirket, akinek hányattatásai Defoe-t a Robinson Crusoe megírására ihlették.
Robinson Crusoe-nak, az angol irodalom egyik leghíresebb alakjának kalandjait nem kizárólag Daniel Defoe írói fantáziájának köszönhetjük. Ki volt a valódi Robinson Crusoe?. Alexander Selkirk egy cipész kisebbik fiaként 1676-ban született Lower Largóban, egy skóciai halászfaluban. Már fiatalon elszegődött a Cinqe Ports nevű kalózhajóra, amely spanyol kereskedelmi vitorlásokra vadászott. Először matrózként, később kormányosként dolgozott, első tiszt, majd másodkapitány lett.
Forrófejű lévén gyakran összeszólalkozott kapitányával, majd 1704-ben fellázadt ellene. A kor szokásaitól eltérően azonban nem végezték ki, hanem kitették az első útba eső lakatlan szigetre – Mas a Tierrára, a Juan Fernandez szigetek egyik tagjára -, némi élelmet, asztalos szerszámot, puskát, lőport és egy Bibliát hagyva csak neki.
Négy évig és négy hónapig élt ott magányosan, de korántsem kétségbeesetten a renitens másodkapitány. Két tábort állított fel, az egyiket egy forrás mellé, a másikat pedig a sziget legmagasabb pontjára, ahonnan jól belátta a környéket, és kémlelhette a hajókat anélkül, hogy egy esetleges ellenség felfedezhette volna. Kecskékre vadászott, a húsukat megette, bőrükből pedig ruhákat készített magának. A Bibliát szorgosan olvasta, és időtöltésül zsoltárokat énekelt. A viszonylag békés és nyugodt semmittevésnek Woodes Rogers kapitány vetett véget, aki Duke nevű hajójával arra járt, és felvette őt a fedélzetre. Selkirk a tengereket járta szabadulása után is. Stílszerűen ott érte a halál 1721-ben, negyvenhat éves korában.
Noha az nem bizonyított, hogy Daniel Defoe és Alexander Selkirk valaha is találkozott, ám a fáma szerint az író és Rogers hajóskapitány jó barátságban voltak, így juthatott a történet Defoe fülébe. A történet némileg kiszínezett változata 1719-ben látott először napvilágot. Az angol irodalom egyik leghíresebb kalandregényét azóta számos nyelvre lefordították, népszerűsége a mai napig töretlen.
Az elmúlt évszázadok nem hoztak teljes bizonyosságot egészen a közelmúltig. Egyesek azt is megkérdőjelezték, hogy az eredeti „Robinson” maga Selkirk lenne, érvek és ellenérvek sorakoztak egymással szemben, ami a tudósokat lankadatlan keresésre ösztönözte az ominózus helyen, amelyet a chilei kormány 1966. január elsejétől hivatalosan is Robinson Crusoe szigetnek nevez. Az első munkálatokat a Chile partjaitól több száz kilométerre fekvő szigeten egy skót régészeti csapat Takasi Deiszuke (Takahashi Daisuke) japán kutató vezetésével kezdte meg 2000 táján.
A majd tíz éves régészeti munka eredményeképpen megtalálták egy közel 300 éves épület maradványait, egy puskát, valamint azt a navigációs osztókörzőt, amely valószínűleg azé a hajóé lehetett, amelyről Selkirket kitették. A maradványok vizsgálata alátámasztotta azt a beszámolót is, amelyet maga Woodes Rogers kapitány rögzített naplójában Selkirk elmesélése alapján. A Post-Medieval Archaeology című folyóiratban a kutatásvezető tollából 2007 decemberében megjelent tanulmány szerint többet már nem kell kételkednünk.
