Hogyan lehet infografikákkal elkezdeni akadálymentessé tenni egy múzeumi teret? Hogyan lehet szépirodalmi szövegeket (történetesen Petőfi-textusokat) úgy hozzáférhetővé tenni tanulásban és értelmileg akadályozott embereknek, hogy ne csak érthetőek, de irodalmiak is legyenek? Hogyan lehet az illusztrációt művészi szintre emelve kép és szöveg komplex játékát létrehozni? Ezekre a kérdésekre is igyekszik válasszal szolgálni a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Kassák Múzeum.
A Petőfi Sándor János vitézének első három énekéből készült kötetet a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógiai főosztálya, a Kassák Múzeum munkatársai, valamint Horváth Péter László gyógypedagógus, Nemes-Jakab Éva irodalomtörténész több hazai szakemberrel együttműködve állította össze. A kiadvány Európai szinten is nagy előrelépés, hiszen könnyen érthető kommunikációs kiadványok már több témában készültek, de ez az első olyan kötet, amely egy irodalmi mű feldolgozását és átélését teszi lehetővé tanulásban és értelmileg akadályozott felső tagozatos diákok számára.
A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény jogot biztosít a tanulásban akadályozott és az értelmileg akadályozott embereknek arra, hogy általában az információkhoz, az általuk érthető különböző nyelvi szinteken, azaz egyszerűen érthetően és könnyen érthetően juthassanak hozzá. Az információk akadálymentesítésének egyik formája a könnyen érthető kommunikáció, melynek különböző szintjeit a képi kommunikáció követi. ű
A János Vitézből készült kiadvány egy első lépés a szépirodalmi szövegek és kulturális tartalmak és tananyagok könnyen érthetővé tételéhez.
„A jelen mű értéke számukra éppen abban rejlik, hogy miközben megtartja az esztétikumot, a művészet szépségét, mégis világossá, érthetővé válik. Jancsi és Iluska furán beszélő elvont figurákból hirtelen hús-vérnek tűnő fiatalok lesznek, olyan érzésekkel, gondolatokkal, problémákkal, amik nem csak érthetőek, de átérezhetők gyermekeink számára” – írja Pál-Horváth Rita és Kozma Melinda, az Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény vezetője és vezető helyettese.
Hargitai Katalin, gyógypedagógus, logopédus, tankönyvszerző szerint: „Saját olvasmányélményt eddig nagyon kevés tanulásban akadályozott gyermeknek nyújtott, ha hallottak, tanultak is róla. A kiadvány készítői ezt az olvasói réteget is szeretnék elérni, de újszerű módon. Az általuk alkalmazott egyszerűen érthető nyelvtani szerkezetek, szavak és egyéb módszertani fogások eltüntetik az eddig áthidalhatatlan akadályt: végre itt is találkozhat a mű és az olvasó.”
