A történelem jó néhány titokzatos alakot és relikviát tart számon, Tutanhamontól a terrakotta hadseregig, a Hope-gyémánttól a borostyánszobáig. Egyes tárgyak megbabonázták, mások megrémisztették az embereket.
Alkotóikat gyakran őrület és nyomorúság sújtotta, megtalálóikat pedig szerencsétlenség és betegség. Elátkozott kincsek lennének? Hogyan hat a turistákra, ha elhoznak egy nagy múltú helyről valamit ereklyeként?
Az emberiség által ismert legnagyobb kincsek közé tartoznak, évszázadok óta tisztelik és félik őket, ugyanakkor sokuk mögött sötét történet húzódik: ezen kincsek alkotóit őrület és nyomorúság, megtalálóikat és birtokosaikat pedig betegség, halál és szerencsétlenség sújtotta.
Mennyire ismerjük a történelem leghíresebb kincseit, Tutanhamontól a terrakotta hadseregig, a Hope-gyémánttól a borostyánszobáig? Ezek mind olyan tárgyak, amelyek megbabonázták, ugyanakkor meg is rémisztették az őket kereső és megtekintő embereket.
A Viasat History tévécsatorna Elátkozott kincsek című dokumentumsorozata ezt a témát vizsgálja, beutazva az egész világot, miközben nemzetközileg is elismert szakértőkkel próbálja megfejteni a lenyűgöző tárgyak mögött húzódó rejtélyeket. Hazánkban június 15-étől csütörtökönként 21 órától érhető el a sorozat.
Pompeji nevének hallatán azonnal a Vezúv végzetes kitörése, és az embereket betemető gyilkos hamu jut az emberek eszébe. Arról viszont ritkábban szól a fáma, hogy Pompeji-hez egy átok is kötődik. A legenda szerint időszámításunk előtt 79-ben a Vezúv azért pusztította el Pompeji városát, mert lakosai erkölcstelenek lettek és nem tisztelték isteneiket.
A Pompeji-t sújtó átok pedig azokra a helyszínre látogató turistákra is kihat, akik felelőtlen módon úgy döntenek, hogy egy kis szuvenírrel a zsebükben indulnak haza.
Ezek az elcsent tárgyak azonban rendre visszakerülnek a helyükre. Hogy hogyan? A tolvajok küldik vissza őket nem ritkán olyan levelek kíséretében, amelyek az eredeti tulajdonosok bocsánatáért esedeznek, továbbá balszerencséről, balesetekről, sérülésekről és anyagi károkról számolnak be. Olyan dolgokról, amelyek azóta történtek velük, amióta hazavittek egy tárgyat Pompeji-ből.
Az egyik legemlékezetesebb üzenet egy magát csak Nicole-nak nevező nőtől származik, aki mozaikcsempéket, amforatöredéket és egy kis darab kerámiát küldött vissza levelében: „Kérem, vegyék vissza őket, negatív energiák társulnak hozzájuk”. Nicole azt állította, 36 évesen mellrákja lett, kétszer is. „Nem akarom, hogy a családom és a gyerekeim tovább szenvedjenek az átoktól” – írta a nő, aki mélyen megbánta tettét.
És esete nem egyedi: a régészeti parknak az évek során több mint 200 ellopott tárgyat küldtek vissza, és idővel a vezetőség úgy döntött, hogy az ezeket kísérő levelekből kiállítanak párat – mementóként. Azóta jóval kevesebb „szuvenír” hagyja el Pompeji-t.
Az Elátkozott kincsek tíz része Vincent Van Gogh utolsó festményétől kezdve a mészárszéket is látott Fabergé tojásokon át a Húsvét-szigetek rejtélyes kőszobraiig megannyi olyan tárgyat mutat be, amelyek emberek, családok, sőt egész népek vesztét okozták.
