Március 23. 2007 óta a magyar-lengyel barátság napja, az ünnep eseményeit felváltva tartják a két országban.
Az ünnep előzményei 2006. március 24-re nyúlnak vissza, ekkor avatta fel Lech Kaczynski lengyel és Sólyom László magyar államfő Győrben a magyar-lengyel barátság első köztéri emlékművét, amely két, gyökereivel egymásba kapaszkodó tölgyfát ábrázol. (Hasonló emlékművet avattak fel 2008-ban a dél-lengyelországi Jaroslawban.) A két köztársasági elnök által aláírt nyilatkozat – több szervezet és együttműködő önkormányzat javaslatára – kezdeményezte, hogy március 24-ét nyilvánítsák a magyar-lengyel barátság napjává.
Az Országgyűlés 2007. március 12-én a sok évszázados közös történelemre, a két nép barátságára és együttműködésére tekintettel – 324 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül – március 23-át a magyar-lengyel barátság napjává nyilvánította, március 16-án hasonló határozatot hozott a lengyel szejm is.
Azóta ezt a napot évente felváltva ünneplik a két országban az államfők, valamint a testvérvárosok és a baráti társaságok képviselőinek jelenlétében.
A magyar-lengyel kapcsolatok az államalapításra nyúlnak vissza, októl éltek, a Piast-dinasztiát és az Árpád-házat szoros dinasztikus kapcsolatok fűzték össze. A legenda szerint Szent Kinga lengyel királyné, IV. Béla lánya (Lengyelország egyik védőszentje) imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól, s ő nyittatta meg a híres wieliczkai sóbányát.
A 14. században az Anjou-házi Nagy Lajos király idején perszonálunió fogta össze a két országot, Lajos kisebbik lányát, Szent Hedviget – aki férjét, Jagelló Ulászló litván fejedelmet és annak népét a keresztény hitre térítette – szintén Lengyelország védőszentjeként tisztelik. A lengyelek ma is legnagyobb uralkodóik között tartják számon Báthory István erdélyi fejedelmet, aki 1575 és 1586 között lengyel király is volt. II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1703-ban lengyel földről hazatérve indította meg szabadságharcát, az 1848-1849-es magyar szabadságharc egyik kiemelkedő katonai vezetője a lengyel szabadsághős, Bem József volt.
Magyarország 1920-ban a csepeli Weiss Manfréd Művekben gyártott 22 millió lövedékkel segítette a lengyeleket a támadó szovjet Vörös Hadsereggel szemben. Amikor 1939-ben a hitleri Németország megtámadta Lengyelországot, Magyarország lengyel menekültek tízezreit engedte át területén és ezreknek adott otthont.
Az 1956. júniusi poznani felkelés, a lengyelek szabadságküzdelme iránti szolidaritás hangsúlyos szerepet játszott a magyar forradalom érlelődésében. 1956. október 23-án Budapesten, a Bem-szobornál rendeztek nagygyűlést, a forradalom idején a lengyelek elsőként küldték segélyszállítmányokat Magyarországra. (A poznani eseményeknek és a magyar forradalomnak emléket állítva három éve mindkét ország parlamentje határozatban nyilvánította a magyar-lengyel szolidaritás évének 2016-ot.) 2017-ben Katowicében avatták fel az 1956-os magyar forradalmat segítő lengyelek emlékművét, Varsóban pedig az 1956-os magyar forradalmat és a lengyelek szolidaritását jelképező emlékművet.
A rendszerváltozás idején a lengyel Szolidaritás mozgalom szolgált példaképül a magyar ellenzéki erőknek. A két közép-európai ország egyszerre lett a NATO és az Európai Unió tagja, és 2011-ben Magyarország után az év második felében Varsó vette át az EU soros elnökségét.
Budapest és Krakkó 2005-ben írt alá együttműködési megállapodást, s 2017-ben testvérvárosi kapcsolatokra is léptek. Ugyancsak három éve a parlamenti elnökök stratégiai partnerségi megállapodást írtak alá a parlamentek szoros együttműködéséről. 2018 áprilisában Budapest XXII. kerületében felállították a Mementó Szmolenszkért emlékművet, amely a 2010. április 10-i szmolenszki légi katasztrófa áldozatainak, köztük Lech Kaczynski lengyel elnöknek állít emléket, s 2018-ban avatták fel Tarnówban a lengyel-magyar barátság padját a város szülötte, Bem József szobra mellett.
2018-ban a magyar-lengyel kapcsolatok erősítése céljából, a két parlament döntése alapján kezdte meg működését a Waclaw Felczak Alapítvány és lengyel ikerintézménye, a Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködés Intézet. (Az 1916-1993 között élt lengyel történész a második világháború alatt a Lengyelország és Magyarország közötti illegális futárszolgálat szervezője és parancsnoka volt. A krakkói Jagelló Egyetem professzoraként könyvet írt Magyarország történetéről.)
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: „a magyar-lengyel kapcsolatokról mindkét ország büszkén nyilatkozik, hiszen a két nép a történelem során már többször bizonyította, hogy kölcsönösen számíthatnak egymásra”. A március 23-ai lengyel-magyar barátság napja alkalmából a magyar közmédia egy hónapon át több csatornáján is a két ország történelmi kapcsolatát feltáró programokat, lengyel filmalkotásokat sugároz.
A közleményben idézték Papp Dánielt, az MTVA vezérigazgatóját, aki úgy fogalmazott: „a lengyel-magyar barátság napja kiemelt jelentőséggel bír Magyarország és a magyar közmédia életében is”. Március 23-án a két nép több évszázadra visszamenő történelmi és kulturális hagyományait igyekeznek bemutatni a magyar közmédia csatornáin „az Európában is legendás barátságunk és bajtársiasságunk keretein belül”.
„Nem véletlen, hogy ez a kapcsolat 2015-ben a Magyar Örökség-díjjal bekerült a magyarság szellemi múzeumába” – mondta a vezérigazgató, aki hozzátette: bíznak abban, „hogy az Árpád-kortól tartó szoros barátságot nemcsak napjainkban, hanem jövőnkben is ápolhatjuk, továbbadhatjuk gyermekeinknek, unokáinknak”. Ennek érdekében céljuk, hogy televíziós és rádiós műsorok minél nagyobb betekintést adjanak a magyar embereknek Lengyelország „büszkeségeiből”.
Március 23-án, kedden több műsorban megemlékeznek a lengyel-magyar barátság napjáról: így például a Dunán a „Család-barátban”, az M5-ön a „Librettóban” és az „Ez itt a kérdésben”, illetve a Kossuth rádióban a „Jó reggelt Magyarországban!”, a „Kalendáriumban” és a „Nagyokban” is. A Bartók és a Dankó rádióban lengyel zeneszerzők művei csendülnek fel a jeles ünnep előtt tisztelegve.
