„Minden emberi lény szabadnak, egyenlő méltósággal és jogokkal születik…” A világ legegyetemesebb Nyilatkozata a világ legtöbb nyelvre lefordított dokumentuma, több mint 380 nyelvre és nyelvjárásra fordították az abháztól egészen a zuluig.
„Minden emberi lény szabadnak, egyenlő méltósággal és jogokkal születik. Értelemmel és lelkiismerettel rendelkező lényként, testvéri szellemben kell egymás iránt viseltetniük” – mondja ki az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1. cikke. Világszerte ma ünneplik az emberi jogok napját, amelyre az ENSZ Közgyűlése 1954-ben jelölte ki december 10-ét, annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
Az Emberi jogok napja
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata a legelső nyilatkozat az emberek jogairól, szabadságairól. Az 1948-ban, az ENSZ Közgyűlés által elfogadott Nyilatkozat áll egy preambulumból és 30 cikkből, amelyek meghatároznak számos alapvető emberi jogot és szabadságjogot, amely egyformán vonatkozik férfiakra és nőkre, a világon bárhol, a megkülönböztetés bármilyen formája nélkül.
Az Emberi jogok nyilatkozatának legfontosabb elemei: jog az élethez, szabadsághoz és biztonsághoz; jog a művelődéshez; jog a kulturális életben való részvételhez; jog a magántulajdonhoz; védelem a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód és büntetés elől; a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága; a vélemény és kifejezése szabadsága.
Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokat – a jogot az élelemhez, a munkához és a neveléshez, illetve a szabad részvételt a kulturális életben.
Az ENSZ az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalta össze az úgynevezett klasszikus politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. A nyilatkozat az emberi jogok egyetemessé válásának kezdetét jelentette, és megteremtette a keretét az ilyen tárgyú szerződéseknek, egyezményeknek.
A Nyilatkozatot szövegezésében részt vett minden régió és a különböző jogi hagyományokkal rendelkező képviselők konszenzusa alapján született a dokumentum. Idővel az összes állam elfogadta. A Nyilatkozat alapul szolgált az emberi jogok védelmére összpontosuló és folyamatosan bővülő rendszerének, amely ma már kiterjed a fogyatékkal élők, az őslakosok és a migráns munkavállalók jogaira is.
A világ legegyetemesebb Nyilatkozata: a világ legtöbb nyelvre lefordított dokumentuma. Több mint 380 nyelvre és nyelvjárásra fordították az abháztól egészen a zuluig.
Az ENSZ mellett több regionális szervezet próbál érvényt szerezni az emberi jogoknak, Európában mindenekelőtt az Európa Tanács, az Európai Unió, illetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet.
