Mohandász Karamcsand „Mahátma” Gandhi indiai politikus, az 1920-as évektől az ország szellemi vezetője, a nemzet atyja, India felszabadítója 70 éve, 1948. január 30-án halt meg Újdelhiben.
Mohandász Karamcsand „Mahátma” Gandhi a Gudzsarat állambeli Porbandarban jómodú családban született 1869. október 2-án. Vallásos hindu nevelést kapott, de hatott rá az erőszakmentességet és toleranciát hirdető dzsáinizmus is. A helyi szokásoknak megfelelően 13 évesen megnősítették. Fiatalon egy ideig ateista volt, s kipróbálta a dohányzást és a húsevést is. 1888-tól a londoni Inner Temple College hallgatójaként jogot tanult , 1891-ben ügyvéddé avatták.
Hazatérve kérvényeket írt megrendelésre, majd 1893-ban egy indiai kereskedőcég ügyvédjeként Dél-Afrikában kapott állást. Itt húsz évet töltött el, s a faji megkülönböztetéssel szembesülve az itteni indiaiak szószólója lett.
Ebben az időben alakította ki filozófiai rendszerét, amelynek lényege, hogy az igazság ereje győz, így passzív ellenállással kell elérni a kitűzött célokat. Amikor 1906-ban a brit hatóságok egy megalázó rendeletet adtak ki az indiaiak nyilvántartására, a Gandhi vezette indiaiak a megtorlást is vállalva tiltakoztak. Az erőszakmentes ellenállás, a szatjágraha eredménnyel járt, a rendeletet 1914-ben visszavonták. Dél-afrikai évei alatt sikeres ügyvéd és kimagasló politikai személyiség lett, neve széles körben ismertté vált.
1914-ben tért haza, 1919-ben, az amritszári mészárláskor kapcsolódott be az országos politikába. 1920-tól volt a függetlenségi mozgalom és a Kongresszus Párt vezetője. Fegyvertelen harcot, „együtt nem működést” hirdetett a brit gyarmatosítókkal szemben, polgári engedetlenségi mozgalma bojkottálta a brit intézményeket és árukat. Gandhi többször került börtönbe, többször folytatott éhségsztrájkot, de célját mindig elérte. 1934-ben lemondott a Kongresszus Párt vezetéséről, mert szerinte vezetőtársai az erőszakmentességet csak eszköznek tartották. A II. világháború idején újra szembefordult pártjával, amely az autonómia fejében támogatta a briteket.
1947-ben nem tudta megakadályozni, hogy a kivonuló britek a hindu-muszlim ellentétre játszva gyarmatukat, az egységes országot, két részre (India és Pakisztán) osszák. Az egység elvesztését, a két közösség közti összecsapásokat Gandhi tragédiaként élte meg. Gyalog járta a falvakat a menekültek segítésére, a sebek gyógyítására törekedve, ezért mindkét fél részrehajlással vádolta. Mivel a szó nem használt, 79 évesen böjtbe kezdett, s ennek hatására a zavargások megszűntek.
1948. január 30-án egy hindu fanatikus gyilkos golyója oltotta ki életét, hamvait több urnába osztották szét és India különböző részein állították ki. Családja kérésére halála 60. évfordulóján hindu szokásoknak megfelelően a hamvainak egy részét a tenger fölött szórták szét.
Hamvait több részre osztva acélurnákban helyezték el, majd Indiában és annak határain túl több helyre elküldték a gyászünnepségek céljaira. Indiában nem szokásos az elhunytak hamvait megőrizni, azokat rendszerint szétszórják. 2007-ben a hamvak egy részét a mumbai Gandhi Múzeumnak küldte el egy indiai üzletember, akinek apja, Gandhi egyik barátja, megőrizte azokat. Ezeket 2008-ban Mumbai mellett a tengerbe szórták. 1997-ben Gandhi hamvainak egy másik részét Észak-Indiában találták meg, ezeket egy szent helyen, a Gangesz és a Jamuna folyók találkozásánál szórták szét. 2010-ben Gandhi hamvainak egy újabb részét Dél-Afrikában a tengerbe szórták.
Két célja, a függetlenség és népe felemelése közül Gandhi az elsőt maradéktalanul elérte, a második azonban csak részben valósult meg.
A Mahátma – „Nagy Lélek” – nevet Rabindranath Tagore író adta neki. Gandhi ma is India legjobban tisztelt fia, aki bírálhatatlannak számít, emlékhelyét zarándokok tömege keresi fel.
Életéről 1982-ben Richard Attenborough rendezett filmet Ben Kingsley főszereplésével. 2006-ban az ENSZ-közgyűlés 61. ülésszaka október 2-át, Gandhi születésének napját az erőszakmentesség világnapjává nyilvánította, 2007-ben ünnepelték először. Meglepő, de nem kapott békedíjat Mahátma Gandhi, aki békés eszközökkel harcolt India függetlenségéért – nyilván azért, mert az indiai gyarmatosító hatalom.
