„Hajlamosak vagyunk a sikert jövedelmünk vagy autónk nagyságával meghatározni, nem pedig segítőkészségünk fokával vagy emberségünk érettségével.” Martin Luther King Nobel-békedíjas amerikai baptista lelkész, polgárjogi harcos 85 éve született.
Martin Luther King Jr. 1929. január 15-én született atlantai baptista lelkészcsaládban, s maga is a lelkészi hivatást választotta. Teológiai tanulmányai során ismerkedett meg Mahátma Gandhi erőszakellenes eszméivel és a modern protestáns teológiai irányzatokkal. Teológiai doktorátust szerzett, 1953-ban megnősült, s a következő évben megkezdte lelkészi szolgálatát az Alabama állambeli Montgomeryben. Az amerikai Dél akkoriban a szigorú faji elkülönítés helyszíne volt, az elvileg már száz éve felszabadított fekete rabszolgák utódai másodrendű állampolgároknak minősültek, akiket nyilvános helyeken távol tartottak a fehérektől.
1955. december 1-én Montgomeryben egy Rosa Parks nevű néger varrónő egy autóbuszon nem volt hajlandó átadni helyét egy fehér utasnak. A nőt a város szegregációs törvényének megsértése miatt letartóztatták, mire fekete aktivisták King vezetésével sikeres bojkottot szerveztek a helyi tömegközlekedés ellen. A lelkészt az illegálisnak minősített bojkott miatt elítélték, de fellebbezésére a szövetségi bíróság alkotmányellenesnek minősítette és eltörölte az elkülönítést az alabamai buszokon.
King 1957-ben megalapította és elnökként vezette a Déli Keresztény Vezetők Konferenciáját, a száz egyházi és polgári szervezetet tömörítő erőszakmentes ellenállási mozgalmat, amely ülősztrájkokat, tüntetéseket szervezett az elkülönítés felszámolásáért. 1960-tól King Atlantában folytatta lelkészi munkáját, s amikor itt is letartóztatták és egy korábbi gyorshajtási ügyére hivatkozva elítélték, a demokrata párti elnökjelölt, John F. Kennedy közbenjárására engedték szabadon. (Kennedy nyolc nappal később, főként a feketék szavazataival megnyerte az elnökválasztást.)
„Van egy álmom”
„Nincs semmi rossz a hatalomban, ha a hatalmat helyesen használják. Láthatjátok, mi történik, ha néhány filozófusunk eltér az alapoktól. És az egyik legfőbb gond a történelemmel az, hogy a szeretet és a hatalom fogalmát általában szembehelyezték egymással, így a szeretetet a hatalomról lemondásként értelmezték, a hatalmat pedig a szeretet elutasításaként.”
King 1960 és 1965 között érte el legnagyobb sikereit: békés taktikáját nemcsak a fekete közösség többsége, de a liberális fehérek is támogatták. A polgárjogi mozgalom csúcspontján, 1963. augusztus 28-án Washingtonban mintegy 200 ezer ember előtt mondta el Van egy álmom (I have a dream) kezdetű beszédét, amely ma már tananyag az amerikai iskolákban. Nagyszerű szónok, a feketék jogainak leghatásosabb szószólója volt, de felemelte szavát az Egyesült Államok vietnámi háborúja ellen is.
A mozgalomnak is köszönhetően 1964-ben megszületett az Egyesült Államok polgárjogi törvénye, amely felhatalmazta a szövetségi kormányt, hogy hatályon kívül helyezhesse a faji megkülönböztetés minden formáját. King abban az évben 350 beszédet mondott, az egyiket Oslóban, a Nobel-békedíj átvételekor.
Az erőszakmentességet hirdető lelkészt nemcsak az amerikai fehérek fajvédő szervezete, a Ku Klux Klan támadta, de a feketék között is akadtak ellenfelei. Békés fellépése miatt a radikális feketék megalkuvónak bélyegezték.
A tiszteletes egy helyi sztrájk támogatására utazott Memphisbe, ahol 1968. április 4-én szállodája erkélyén végzett vele az orgyilkos golyója. A tettest, a fehér bőrű James Earl Rayt hetekkel később Londonban tartóztatták le, s 99 év börtönre ítélték. (A „magányos gyilkos” teóriáját sokan vitatják. Tény, hogy Ray már elítélése napján megváltoztatta vallomását és halála napjáig kitartott ártatlansága mellett.) Martin Luther King meggyilkolása a vietnámi háború mellett a másik nagy megrázkódtatást jelentette az amerikai társadalom számára.
Halála után soha nem látott méretű faji zavargások robbantak ki, melyek csak fokozatosan csitultak annak függvényében, ahogy a feketék egyre több jogot kaptak. Egy 2001-es közvélemény-kutatás szerint Jézus Krisztus után ő a második legnagyobb hős az amerikaiak szemében. 1977-ben Jimmy Carter elnök posztumusz kitüntette a Szabadság Elnöki Érdeméremmel, 2004-ben az amerikai Kongresszus pedig posztumusz Kongresszusi Aranymedált adományozott neki.
1986-ban minden év januárjának harmadik hétfőjét Martin Luther King Nap néven ünnepnapnak nyilvánították az Amerikai Egyesült Államokban.
