Ma van virágvasárnap, ezzel a nappal hivatalosan is megkezdődött a nagyhét, amely húsvétig tart.
Vasárnap megkezdődik a nagyhét, a húsvétra felkészítő nagyböjt utolsó időszaka. Virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeznek a keresztények – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe a húsvét előtti ún. virágvasárnap. A római egyház elnevezése szerint Dominica palmarum, azaz pálma vasárnap. Pálmaágas körmeneteteket már a 6. században tartottak, a pálmaszentelés pedig a 7. századi bobbiói misekönyv szerint ismert volt. A szentel pálmát zivatar, villámcsapás, tűz és különféle varázslás ellen használták. A szentelt pálmát nálunk a bárka helyettesíti. A szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására is.
A magyar rítusénekek motívumkincse
Hagyományosan a virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik. A hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek fogadták Jézust.
A zöld ág különböző tavaszi szokásokban (villőzés, virágvasárnapi zöldág-hordás, májusfa állítás, pünkösdölés) és a kapcsolódó énekekben fordul elő. A játékdalokban is állandó formula.
„Virágvasárnap, litánia után jártak villőzni a lányok. Egyikük színes pántlikákkal ékesített fűzfaágat visz. Házról-házra mennek. Estefelé készítenek egy szalmabábot, felöltöztetik rossz kabátba, régi kalap is akad rá. Ez a ,kicevice’ (kice: zsupszalma). Néhányan felkapják, megkerülik a falut, kert megől is, utcán is. Azután kiviszik a határba. A többi lány velük, közben folyton énekelnek. Kint elégetik a bábot, imádkoznak egy Miatyánkot és Üdvözlégyet.
„A virágvasárnappal kezdődő nagyhét az egyházi év leggazdagabb időszaka” – írták. Az egyház kifejezi hitét, hogy „a dicsőséges bevonulás a kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, elhozva számunkra a megváltást, amely minden hívőben az örök élet reményét táplálja.”
Idén a koronavírus-járvány miatt nem tarthatnak körmeneteket, és „hasonlóan az elmúlt napokhoz, a hívek fizikailag nem, csak lélekben és imádságban tudnak belekapcsolódni a szentmisébe”.
Hozzátették: „ez a leegyszerűsített, ünnepélyességétől megfosztott liturgikus keret” ugyanakkor jobban tükrözi, hogy virágvasárnap a liturgiában ismert elnevezése szerint az „Úr szenvedésének vasárnapja”. A virágvasárnapi szentmisén ugyanis már elhangzik Jézus szenvedéstörténete.
Virágvasárnapi szentmisét közvetít 9 órától a Duna TV, 10 órától pedig a Kossuth Rádió. Az egyházmegyék honlapjukon, illetve Facebook-oldalukon teszik követhetővé a nagyheti szertartásokat. A online szentmise-közvetítések elérhetőségéről a Magyar Kurír portálon lehet tájékozódni.
