A Halotti beszéd és könyörgés a magyar nyelvű prédikáció-irodalom egyetlen olyan emléke, melyet többé-kevésbé abban a formában jegyeztek le, ahogy elhangzott.
Az Országos Széchényi Könyvtár a legnagyobb magyar közgyűjteményként ritkán látható és sokszor első látásra meglepő kincsek egész sorát őrzi. Ezekből válogatva mutat be minden hónapban egy-egy olyan ereklyét, kuriózumot, amelyeket eddig ritkán, vagy egyáltalán nem láthatott a magyar közönség.
„Latiatuc feleym ʒumtuchel mic vogmuc. ýʃa pur es chomuv uogmuc. Menýi miloʃtben terumteve eleve mív iʃemucut adamut. eʃ odutta vola neki paradiʃumut haʒóá. Eʃ mend paradiʃumben uolov gimilcíctul munda nekí elnie. Heon tilutoa wt ig fa gimilcetvl. Ge mundoa nekí meret nū eneýc. ýsa kí nopun emdul oʒ gimilʃtwl. halalnec halaláál holʒ.”
A november hónapba átlépve az emlékezés időszaka veszi kezdetét. A nemzeti könyvtár egyik legféltettebben őrzött kincse is az elmúláshoz és az emlékezethez kapcsolódik. A Halotti beszéd és könyörgés több mint kétszáz éve gazdagítja az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményét. Az 1292 és 1295 között lejegyzett 32 sornyi temetési beszéd a legkorábbi összefüggő magyar nyelvű írott szöveg. Nemcsak nyelvtörténeti, hanem stilisztikai és műfajtörténeti szempontból is különleges jelentőségű dokumentum.
A Halotti beszéd és könyörgés egyik legfontosabb korai szertartáskönyvünkben, a Pray-kódexben maradt fenn, a temetési szertartás függelékében, egy hozzá hasonló latin nyelvű temetési beszéddel együtt. A két beszéd különböző hallgatóság számára készült, ha a gyászolók laikusok voltak, a magyar szöveget, ha latinul tudó klerikusok vagy szerzetesek, a latin szöveget mondta el a pap. A Halotti beszéd a magyar nyelvű prédikáció-irodalom egyetlen olyan emléke, melyet többé-kevésbé abban a formában jegyeztek le, ahogy elhangzott, illetve úgy olvasták fel (mondták el), amint rögzítették.
A Pray-kódex egy bencés kolostorban, Boldván vagy Jánosiban készült. Pozsonyig tartó vándorútján, a 12. század végén és a 13. század első évtizedeiben több bejegyzés került a kötetbe. A kézirat 1241-től Pozsonyban volt, ahol Kálmán-kori zsinati határozatokat kötöttek az elejére. A pozsonyi káptalan 1813-ban adományozta a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának.
Toldy Ferenc irodalomtörténész Pray György jezsuita történészről nevezte el a kódexet. Pray adott ugyanis elsőként hírt 1770-ben a Halotti beszédről, amikor a Ráskai Lea-féle magyar nyelvű Margit-legenda első kiadásában hét sornyi részletet közölt belőle, hogy érzékeltesse, mennyit fejlődött a nyelv két évszázad alatt.
A kódex rendkívül érzékeny, őrzése különleges körülmények biztosítását kívánja meg, ezért az Országos Széchényi Könyvtár digitalizálta és online elérhetővé tette a híres nyelvemléket.
