Edvard Munch Sikoly című sorozatát a kozmikus erejű félelem megjelenítéseként szokták aposztrofálni. A négy festmény közül csak egy van magánkézben.
„A betegség, a téboly és a halál voltak azok az angyalok, amelyek körülvették bölcsőmet” – írta az 1863 és 1944 között élt Edvard Munch, akinek elismertsége számára az áttörést az 1893-ban festett Sikoly című expresszionista alkotás hozta. A festményt mind a mai napig az expresszionista szorongás erőteljes, meghatározó kifejezéseként tartják számon. Ez az egyik legtöbbet használt motívum a világon, megszámlálhatatlan reprodukció készült róla, bögrékre, trikókra, könyvborítókra és egéralátétekre.
A norvég szimbolista-expresszionista mester egyébként négy verziót festett a Sikoly témájára; a festmények közül három norvég múzeumokban van. Az 1910-ben festett Sikolyt 2004-ben ellopták az oslói Nemzeti Galériából, de két évre rá megkerült.
A most árverésre bocsátott Sikoly 1895-ben készült, pasztell technikával, karton alapra. Különlegessége, hogy a több mint hetven éve az Olsen család tulajdonában lévő alkotást eredeti keretében őrizték meg, a keretet pedig maga Munch készítette, melyre a Sikolyt ihlető gondolatait is feljegyezte.
Leon Black amerikai sajtó- és pénzügyi mágnás kezébe került Edvard Munch Sikoly című sorozatának utolsó, még szabad példánya, amelyet májusban a Sotheby’s árverezett el aukciós világrekordot jelentő 119,9 millió dollárért.
A lap a vagyonos befektető környezetéből több embert is megszólaltatott, így erősítve meg, hogy valóban Leon Black birtokába került a világhírű festmény – tudta meg a The Wall Street Journal. A május 2-i New York-i licit óta csak találgatások voltak arról, hogy ki vette meg Munch remekművét, amelynek három „testvérét” múzeumokban őrzik. A 61 éves pénzember ismert művészetpártoló, tagja a New York-i Modern Művészetek Múzeuma (MoMA) tanácsának, és tekintélyes gyűjteménye van klasszikus és impresszionista mesterek műveiből. A rangos kollekció értékét 750 millió dollárra taksálják.
A Sikoly utolsó, még magánkézen lévő példányának, árverését lélegzetvisszafojtva várta a műkincspiac. A Sotheby’s az aukciót megelőzően úgy nyilatkozott, hogy a festmény „egyike annak a kevés alkotásnak, amely átível a művészettörténet felett, és amely világszerte jelentős”. Az árverés felelős igazgatója, Simon Show egyenesen a Mona Lisa mögött említette Munch festményét ebben a sorban.
Az aukciós ház legkevesebb 80 millió dollárra taksálta a páratlan mű értékét. A Sikolyért folytatott licit az 50 milliós kikiáltási árról alig 12 perc múltán már 117 millió dollárra, a végső ár a jutalékkal együtt 119 922 500 dollár lett. A korábbi árverési világrekordot 106,5 millióval egy Picasso-festmény tartotta 2010-ből.
A BBC brit közszolgálati csatorna internetes oldalának beszámolója szerint heten vettek részt az árverésen, de öten gyorsan kiestek a versenyből, és két telefonon licitáló ismeretlen közül az egyiknek ütötték le a festmény.
Az 1895-ben festett alkotás ezzel világrekordot döntött a képárverések történetében. A korábbi csúcsot Pablo Picasso 1932-es alkotása tartotta: a Nu au plateau sculpteur (Akt, zöld levelek és szoborportré) című festmény 106,5 millió dollárért kelt el a Christie’s aukciós ház árverésén New Yorkban, csaknem pontosan két évvel ezelőtt, 2010 május elején. Árverésen kívül, magántranzakció keretében kelt már el a hírek szerint 250 millió dollárért is műalkotás, Cézanne egy festményét a katari uralkodócsalád vásárolta meg ennyiért.
