Ripacsok és hősök: művészet és szórakozás Pesten? A pesti éjszaka sokszínű szórakoztató iparában varázsos műfajok emelkedtek ki. A konferanszié Nagy Endre személyisége és a rangos írók tolla alól kikerült szövegek egyaránt garantálták a sikert.
Az Országos Széchényi Könyvtár 2015. február 19-én, csütörtökön este KönyvTÁRlat című programsorozatának következő estjén a pesti bohém éjszakához kerülhetnek közelebb az érdekelődők.
A Válság és Újítás. Azok a tízes évek… címet viselő 2014-2015. évi irodalmi és kultúrtörténeti programsorozatának február havi estje során az Országos Széchényi Könyvtár a háború előszelében és árnyékában szórakozó Budapestet eleveníti fel. A századfordulón a színház mellett a kabaré és az operett népszerű műfaja magyar színezettel gazdagodva emelkedett nemzetközi hírűvé.
Ripacsok és hősök: művészet és szórakozás
A 19. század végére a metropolisszá fejlődött főváros a 1900 és 1918 közötti időszakban virágkorát élő magyar operett központjává vált. A hazai és a nemzetközi színtéren egyaránt hírnevet szerzett Lehár Ferenc és Kálmán Imre, Szirmai Albert és Jacobi Viktor darabjait – köztük a bestsellerré vált A víg özvegyet és Csárdáskirálynőt – máig óriási sikerrel játsszák. A műfaj az elismerést a Habsburg monarchia etnikai és kulturális sokféleségét ötvöző és tükröző táncnak, zenének és a neves írók által jegyzett szövegeknek köszönhette.
A pesti éjszaka sokszínű szórakoztató iparában egy másik varázsos műfaj is kiemelkedett: az ekkor meghonosodott kabaré. A konferanszié Nagy Endre személyisége vonzotta az irodalom legismertebb képviselőit. Az olyan rangos írók tolla alól kikerült szövegek, mint Molnár Ferenc, Szép Ernő, Heltai Jenő, Gábor Andor vagy Somlyó Zoltán, az olyan tehetséges zeneszerzők munkái, mint Szirmai, Hetényi Heidelberg Albert, Lányi Viktor vagy Nádor Mihály s az olyan színésznagyságok, mint Medgyaszay Vilma vagy Kőváry Gyula együttesen újították meg és tették halhatatlanná a pesti kabarét.
Az éjszakai várost és annak lüktető, sokszínű világát Verebes István Jászai Mari-díjas színész, rendező és Imre Zoltán zenetörténész előadásai, valamint Szép Ernő Megint gyermek szeretnék lenni című zenés irodalmi kabaré-válogatása varázsolják elénk. A programot kísérő minikiállítás pedig Színháztörténeti és Zeneműtári érdekességekkel, eredeti kéziratokkal és fotográfiákkal ad színes hátteret a múltidézésnek.
Szép Ernő, ez a fájdalmasan lenyűgöző költő és novellista a XX. század egyik legjelentősebb magyar drámaírója is volt. Ellenállhatatlan humora, páratlan emberismerete és -szeretete csehovi magasságokba emeli színpadi munkásságának legjobb darabjait. Egyszerre van jelen öröm és fájdalom, dráma és finom humor. A Megint gyermek szeretnék lenni c. irodalmi kabaréval a Rátkai Márton Színházi Műhely bemutatja a bájos és jól ismert Kávécsarnokot és a Vőlegény című vígjátékból egy jelenetet, és színpadra kerül néhány kevésbé ismert remekmű: az Ida, a Diákszerelem és a Fél kesztyű. Az előadás keretét hét olyan sanzon hordozza, amelynek verseit Szép Ernő írta, zenéit pedig Szirmai Albert, Nádor Mihály stb. szerezték.
A program:
16.30 – 17.10 Verebes István: A konferanszié világa: a megújuló kabaré.
17.10 – 17.50 Imre Zoltán: Az elnyomott csatazaj? Csárdáskirálynő és az operett világa.
18.00 – Szép Ernő: Megint gyermek szeretnék lenni. Zenés irodalmi kabaré a Rátkai Márton Színházi Műhely előadásában.
Kiállítás – Színháztörténeti és Zeneműtári érdekességek, eredeti kéziratok, fotográfiák.
KönyvTÁRlat – Ripacsok és hősök: művészet és szórakozás
Időpont: 2015. február 19., csütörtök, 16.30
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest I. kerület, Budavári Palota „F” épület, 6. emeleti Díszterem
