Vasárnap kezdődik a nagyhét, a húsvétra felkészítő nagyböjt utolsó időszaka.
A húsvét előtti virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe. A Biblia szerint ezen a napon sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, és virágzó ágakat szórtak a szamárháton érkező Krisztus elé. Ennek nyomán került az ünnep szertartásai közé a pálmás, északi tájakon pedig a barkás körmenet.
A virágvasárnapi barkaszentelés ugyan egyházi eredetű szokás, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés és villámlás elhárítására is.
A virágvasárnaphoz kapcsolódó, nem szakrális eredetű népszokás a villőzés, más néven a kiszejárás. Fő kelléke a zöld villőág, amelyet felszalagoztak, esetleg kifújt tojásokkal díszítettek. A villőág a tavasz hírnöke, a lányok a tavasz behozatalának jelképeként ezzel vonultak végig a falu utcáin. Egy menyecskének öltöztetett szalmabábut készítettek, amelyet kiszeként, kiceviceként emlegettek. A bábut – a zord tél és a böjt megszemélyesítőjét – a falu végén vízbe vetették vagy elégették.
A virágvasárnappal kezdődő nagyhét az egyházi év leggazdagabb időszaka. Az egyház kifejezi hitét, hogy a „dicsőséges bevonulás a kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, elhozva számunkra a megváltást, amely minden hívőben az örök élet reményét táplálja”.
Virágvasárnappal kezdődik a nagyhét, amelynek minden napja Jézus jeruzsálemi tartózkodásának valamely eseményéhez kapcsolódik. Ezen a vasárnapon Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére az emberek pálmaágakkal, a mi hidegebb éghajlatú vidékünkön barkás ágakkal mennek templomba.
A virágvasárnap elnevezés a latin „Dominica palmarum”, vagyis a pálmaágak vasárnapja kifejezésből származik, amely a szentmise előtti körmenetre utal. A katolikus egyházban a hagyományos virágvasárnapi szentmise a jeruzsálemi bevonulásra emlékeztető körmenettel kezdődik.
A templom előtt összegyűlt hívek pálmaágakkal vagy barkaágakkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, arra emlékezve, ahogy egykor a Jeruzsálembe érkező Jézust ünnepelte a tömeg.
Az idei virágvasárnap „sajátos lehetőséget ad”, hogy Jézus „szenvedésének megünneplése különös módon erősítsen meg bennünket a világjárvány idején”. Idén a koronavírus-járvány miatt a körmenetek elmaradnak.
Az ünnep másik elnevezése az „Úr szenvedésének vasárnapja”. A szentmisén ugyanis már elhangzik Jézus szenvedéstörténete, a passió.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek virágvasárnap fél 11-kor az esztergomi bazilikában hívek nélküli szentmisét mutat be, amelyet az EWTN katolikus televízió és a főegyházmegye Facebook-oldala is élőben közvetít – közölte Tóth János Csaba, a főegyházmegye sajtóreferense – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának (MKPK) az MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleményében.
