A régi korok emberei ezer szállal kapcsolódtak a természethez. A húsvét ünnepe és a felkészülés napjainkban is megőrizte tavaszünnep jellegét.
A feltámadás gondolata olyan mély emberi vágy, mely koroktól és nemzetektől függetlenül minden ember lény sajátja volt és marad. A nagyhét napjainak ünnepi szokásai a bibliai történet rendjét követik.
Nagycsütörtök, zöldcsütörtök
Nagycsütörtök estével kezdődik a nagyböjti időszak végét jelentő szent három nap a katolikus egyházban, az azt követő vasárnap van húsvét, a kereszténység legnagyobb ünnepe, amikor Jézus feltámadására emlékeznek.
DSIDA JENŐ: NAGYCSÜTÖRTÖK
Nem volt csatlakozás. Hat óra késést
jeleztek és a fullatag sötétben
hat órát üldögéltem a kocsárdi
váróteremben, nagycsütörtökön.
Testem törött volt és nehéz a lelkem,
mint ki sötétben titkos útnak indult,
végzetes földön csillagok szavára,
sors elől szökve, mégis szembe sorssal
s finom ideggel érzi messziről
nyomán lopódzó ellenségeit.
Az ablakon túl mozdonyok zörögtek,
a sűrű füst, mint roppant denevérszárny,
legyintett arcul. Tompa borzalom
fogott el, mély állati félelem.
Körülnéztem: szerettem volna néhány
szót váltani jó, meghitt emberekkel,
de nyirkos éj volt és hideg sötét volt,
Péter aludt, János aludt, Jakab
aludt, Máté aludt és mind aludtak…
Kövér csöppek indultak homlokomról
s végigcsurogtak gyűrött arcomon.
A nagycsütörtökön emlékeznek a hívek Jézus szenvedésének kezdetére, az utolsó vacsorára. Ezen a napon délelőtt a megyés főpásztorok együtt celebrálják az olajszentelési misét egyházmegyéjük papjaival, a püspökök megszentelik a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmálás szentségének kiszolgáltatásakor használt krizmát.
A Rómába ment harangokat a fiúk kereplőkkel helyettesítették. Az étrendbe erre a napra valamilyen zöldség félét, parajt, salátát vagy metélőhagymát iktattak. Egyes vidékeken az asszonyok nagycsütörtök este a falu szélén álló Kálvária-dombra mentek, s ott virrasztottak.
A Pilátus-égetés vagy -verés is nagycsütörtöki szokás volt, amely egy Pilátust jelképező bábu elégetéséből vagy megveréséből állt. Nagycsütörtök este a szentmise elején Krisztust dicsőítik a hívek. Az orgona, a templomok csengői és harangjai ekkor szólnak utoljára: legközelebb a nagyszombati szertartáson hangzanak fel. A néphagyomány úgy tartja, a harangok Rómába mennek, hogy ott gyászolják Krisztust.
„Nagypénteken mossa holló a fiát”
Nagypénteken, Krisztus kereszthalálának napján a víz mágikus ereje kap fontos szerepet. Az ismert népdal „Nagypénteken mossa holló a fiát, / ez a világ kígyót, békát rám kiált” e nagyon régi szokásokhoz kapcsolódik és őrzi emlékét. Az ősi tavaszkezdő lusztráció, vagyis tisztulási rítusét, amely mosakodással és a szó mágikus erejével akart egészséget szerezni, gonoszt, betegséget és bajt távoztatni. E szokás aztán a kialakuló keresztény kultúrkörben nagypéntek-hez kapcsolódott.
A rituális mosakodás bajelhárító tulajdonsága érvényesül hajnali mosakodásban ott is, ahol csak fiatal lányok végezték a következő vers kíséretében: „Az én vizem folyjon el, az én szeplőm múljon el!” Az eljáráshoz friss folyóvíz szükséges, ezért a lányok már kora hajnalban a patakra mentek.
Ehhez a naphoz jellegzetes ételek is kapcsolódnak. Hagyományos étel volt a korpából készült savanyú leves, esetleg a tojás. Csanád német asszonyai nagypénteki kenyeret sütöttek, amelyet vagy megőriztek a következő nagypéntekig, vagy odaadták az első koldusnak. Úgy tartották, ez a kenyér áldás hoz a házra, ha megőrzik. Ám ha odaadják, a koldus imádkozik majd a háziak boldogulásáért.
Krisztus az utolsó vacsorán alapította meg a katolikus hit szerint az oltáriszentséget, valamint az egyházi rendet, ezért az olajszentelési mise keretében a papok közösen újítják meg szentelésükkor tett ígéreteiket.
A nagyszombati határjárás
Nagyszombaton az esti vigília szertartással a katolikus egyházban megkezdődik a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus, az Isten fia feltámadt a halálból, s ezzel minden egyes embert megajándékozott az örök élet reményével. „Mikor nagyszombaton elindult a feltámadási körmenet, hozzájuk csatlakozott a vár fegyveres csapata is. A lakosság egész éjjel járta az utcákat, éktelen lármát csapva. A török csapat azt hitte, hogy nagy katonaság őrzi a várost és megrémülve elvonult. A zalaegerszegiek azóta is minden évben nagyszombaton egész éjjel sípolás és lövöldözés közben körüljárják a várost.”
A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. A jelenlegi liturgikus rend a 4. századig vezethető vissza, de az ünnep alapjai a kereszténység kezdetéig nyúlnak vissza. A fény liturgiája fényköszöntő rítussal kezdődik, amely az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából származik. A tűzszentelés a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására alakult ki a Frank Birodalomban, Róma a 12. században vette át a szokást. A bevonulási körmenet is ebben az időben vált általánossá. A vigíliában ezután a húsvéti gyertya kerül a szertartás középpontjába: a gyertya meggyújtása Krisztust, a „világ Világosságát” jelképezi.
